Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Szabó Csaba: A Pannonhalmi Szociális Otthon és lakói
Szabó Csaba A Pannonhalmi Szociális Otthon és lakói Előzmények Amint a történelemben az egyes korszakok egymásra épülnek, ugyanúgy összefüggnek az egymást követő események is. Csakis összefüggésében vizsgálhatjuk az 1944/1945 utáni egyháztörténelmet, az állam és az egyházak viszonyát. A katolikus egyház esetében csak akkor érthetjük meg, hogy miként jutottak a magyar szerzetesek odáig, hogy az állam 1950-ben megvonja tőlük a működési engedélyt, ha folyamatában nézzük az eseményeket legalább 1948 nyarától. Jelen tanulmány kereteit szétfeszítené az előzmények részletes bemutatása, de elengedhetetlen, hogy legalább címszavakban összefoglaljuk az egymásra épülő, egymásra ható történéseket. Az egyházi iskolák államosítása (1948. június 16.) nagyon komoly csapást mért az egyházakra társadalmi beágyazottságuk és oktatási hagyományaik szempontjából is. Az állami nyomás következtében 1948 végéig közösségi szerepüket erősen korlátozó egyezmények és megállapodások aláírására kény szerítették, egyelőre a katolikusok kivételével, az egyházakat és felekezeteket. Mindez ráadásul fokozta a Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek elleni támadásokat, és előkészítette letartóztatását (1948. december 26.), majd elítélését (1949. február 5.). A magyar kommunisták erre az időre sikeresen felszámolták a politikai pártokat, lassan ellenőrzés alá vonták az egész magyar társadalmat, kiépítették az egypártrendszert. Ugyanakkor továbbra is erős nyomás nehezedett a Magyar Dolgozók Pártja, illetve az állam részéről a Magyar Katolikus Egyházra. A korabeli frazeológiával élve: 1950-re a párt éber figyelme a „klerikális reakció” vezetőjének elítélése után az egyház „legreakciósabb” élcsapata, a szerzetesek felé irányult. „A szerze tesek és apácák százai és ezrei járják az országot, és mint az imperialisták agitátorai, mint reakciós hírverők lépnek fel. [...] Felmerül a kérdés: fenntartható-e ez a helyzet a népi demokráciában.” Révai József szavai a nyílt tá madás megindítását jelentették. Az MDP KV 1950. június 1-jei határozata
