Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Petes Róbert: Bencések a Magyar Néphadseregben
Petes Róbert Bencések a Magyar Néphadseregben Bevezetés Hazánkban a második világháborút megelőzően a történelmi egyházak mind az állam, mind a társadalom részéről komoly megbecsülésnek örvendtek. A háború végével az ország életében mélyreható átalakulás vette kezdetét. A koalíciós kormányzás ellentmondásokkal teli időszakában a demokratizálódás jegyében végbement az állam és az egyházak szétválasztása, ugyanakkor – részben a kommunista befolyás hatására – sorra születtek a vallásfelekezetek működését korlátozó intézkedések.1 Az 1949-re kiépülő pártállami diktatúrában az egyházak a hatalom által meghatározott keretek közé szorítva, mint üldözött közösségek léteztek, tagjaik az élet számos területén hátrányt szenvedtek. Tanulmányunk a hazai bencés közösség tapasztalatán keresztül a kommunista állam és az egyházak egy speciális találkozási pontjának, a különböző teológiai főiskolákra felvételt nyert, lelkészi, illetve papi pályára készülő fiatalok sorkatonai szolgálatának vizsgálatát tűzi ki céljául. A teológusjelöltek sorkatonai szolgálata a tudományos feldolgozást tekintve a közelmúlt egyháztörténetének fehér foltjai közé tartozik, hiszen a téma bemutatására vállalkozó írás mind ez idáig nem született. Értekezésünkben is csupán arra teszünk kísérletet, hogy a téma rövid vázlatát adjuk, majd pedig a források egy sajátos típusára, az interjúkészítés útján rögzített visszaemlékezésekre támaszkodva nyújtsunk bepillantást a hazai bencés közösség tagjainak sorkatonai szolgálatába. 1 A téma bővebb kifejtését lásd Balogh Margit : „Isten szabad ege alatt” – Az egyházak Ma gyarországon 1945 és 1948 között. In: Felekezetek, egyházpolitika, identitás Magyarországon és Szlovákiában 1945 után. Szerk. Balogh Margit. Bp. 2008. 49–60.
