Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Vörös Géza: Bencés nővérek a diktatúrában. A Szent Benedek Leányai Társasága és a politikai rendőrség módszerei
188 VÖRÖS GÉZA amivel azt kívánták jelezni az utókor számára, hogy a Szent Benedek Leányai Társasága rendi épületében a rendi élet lényegében megszűnt létezni. 48 A politikai rendőrség igyekezett minden információt összegyűjteni a szerzetesrendekről, hogy az engedélyezettek legális, a működési engedélyüktől megfosztottaknak pedig az illegális tevékenységét ellenőrizni tudják. Az állambiztonság a női rendek, közöttük a Szent Benedek Leányai Társasága földrajzi elhelyezkedéséről is tételes feljegyzést vezetett, így pontosan tudták, hogy bencés nővérek működtek Budapesten, Csépán, Szentkirályon, Szarvason, Tiszaújfaluban és Tiszaugon.49 Mivel a nővérek ellenállás nélkül hagyták el rendházaikat, illetve csekély létszámuk és a polgári életbe való beilleszkedésük okán a politikai rendőrség figyelme nem elsősorban rájuk irányult. Azonban a bencés szerzetesekhez hasonlóan, a részleges működési engedéllyel rendelkező és a Pannonhalmi Főapátságban Hajós Placida vezetésével új otthonra lelők biztos, hogy nem kerülhették el a politikai nyomozók érdeklődését. Mivel azonban igyekeztek betartani az állam és a katolikus egyház által megkötött egyezmény pontjait és a korabeli más jogszabályokat, ezért az 1950-es évekből való állambiztonsági forrásokban nem bukkannak fel. A pártállami diktatúra időszakában az egyetlen olyan esemény, amely ezen dokumentumok alapján bepillantást enged a bencés nővérek életébe, a Kovács Mária ellen 1960-as évek végén folytatott állambiztonsági nyomozás. Kovács Mária 1906. november 18-án született Pápán. Három testvérével munkáscsaládban nőtt fel. Iskolái befejeztével, 1929-ben lépett be a Szent Benedek Leányai Társaságába, ahol a Cecília nevet választotta. 1931-től Budapesten, a Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetségében dolgozott mint az árva gyermekek felügyelője, majd 1934-ben a tiszaújfalusi rendházba hívták újoncmesternek. E tisztségét 1948-ig töltötte be, amikor Szentesre került hitoktatónak. Innen 1954-ben Ravazdra költözött, ahol 1964-ig a plébánia kántora volt. Pannonhalma közelsége miatt ekkor újra szorossá vált kapcsolata bencés nővérekkel. 1964 októberében Ravazdról Pápára ment, ahol a tókerti egyházközség Szent Benedek-templomában vállalt kántori állást.50 Életében akkor következett be változás, amikor 1965 -ben Molnár Zsigmond került a plébánia élére, aki nemcsak a veszprémi egyházmegye papja volt, de a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság III/III-1. alosztály által „Pápai” fedőnéven foglalkoztatott ügynökeként jelentéseket írt a ben-48 Csikós Z.-né: Szent Benedek Leányai... i. m. 38–39. 41., Várszegi Asztrik: A Szent Benedek Leányai... i. m. 49 ÁBTL 4.1. A–1360. Kimutatás a női szerzetesrendek feloszlatás előtti objektumairól. 50 ÁBTL 3.1.9. V–155753. Kovács Erzsébet Mária. 20.
