Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Vörös Géza: Bencés nővérek a diktatúrában. A Szent Benedek Leányai Társasága és a politikai rendőrség módszerei
BENCÉS NŐVÉREK A DIKTATÚRÁBAN 183 században a rend tevékenységi köre egyre inkább bővült. Több, már régóta működő gimnázium és diákotthon átvétele mellett az Alföldön végzett pasztorációs munka vált egyre fontosabbá. Bencés szerzetesek, így Kühár Flóris és társainak az alföldi tanyavilágban végzett missziós munkájából nőtt ki a bencés nővérek rendje. A 20. század elején az Alföldön megtelepedett szerzetesrendek elsősorban az alacsony számú világi papság munkáját kívánták segíteni azzal, hogy vállalták a templomoktól nagy távolságra lakó, iskolázatlan parasztság pasztorációját. A ferences, a premontrei, a karmelita, a szervita szerzetesek mellett a női rendek közül a Szatmári Irgalmas Nővérek, az Isteni Megváltó Leányainak Kongregációja, a Salvátor Nővérek és a Szegénygondozó Nővérek Társasága végzett a lelkipásztori munka mellett oktató-nevelő, betegápoló, családgondozó tevékenységet. Egyesületeket vezettek, adományokat gyűjtöttek, kulturális előadásokat szerveztek.22 Az alföldi tanyavilágban a bencés szerzetesek közül 1923-ban Kühár Flóris kezdte meg a népmissziót, amikor is a földbirtokos Steer család hívására Tiszaugra érkezett. Báró Steer Ferenc és felesége már korábban keresett olyasvalakit, aki alkalmas lenne a környéken élők hitéletének elmélyítésére. Így talált otthonra náluk – Kühár ajánlásával – egy celldömölki tanítónő, Berecz Erzsébet.23 Az ő hatására a Steer család és gyermekeik nevelője, Hajós Ida is a Szent Benedek Rend oblátái24 közé lépett. Berecz is velük együtt vált e közösség tagjává, ahol a Skolasztika nevet kapta.25 Emberfeletti munkájának köszönhetően missziója hamar sikeressé vált; több bencés atya – így Sárközy Pál, Blazovich Jákó, Jung Benedek, Kollár Gedeon, Koller Piusz – prédikált vagy végzett gyóntatást, esketést, ezáltal sok száz tanyai ember lelki gondozását látták el. 26 Berecz Skolasztikát missziós munkájában a bencés szerzetesek mellett nem csak Hajós Placida27 segítette. Több leány ajánlotta, hogy szívesen dol gozna velük. Ekkor merült fel a gondolata annak, hogy valamilyen szervezett kereteket kellene adniuk tevékenységüknek. Tiszaújfaluban a Steer család 22 Kósa Károly: Szerzetesrendek és házaik Jász -Nagykun-Szolnok megye területén 1920 és 1950 között. Magyar egyháztörténeti vázlatok 3. 1991. Szerk. Horváth Tibor. Bp. 1992. 149–159. 23 Várszegi Asztrik: A Magyar Bencés Kongregáció története i. m. 346–347. 24 Oblátus, obláta: a bencések 20. század elején létrejött harmadrendjének tagja, olyan világi személy, aki Szent Benedek Regulájának szellemében kíván élni. 25 Csikós Zoltánné: Szent Benedek Leányai Társaságának története és működése az Alföl dön. Kézirat. Szeged 1995. 7–9. 26 Csikós Z.-né: Szent Benedek Leányai... i. m. 10–14. 27 Hajós Ida szerzetesi neve Placida lett.
