Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Wirthné Diera Bernadett: Lelkivezetés a diktatúrában – Szunyogh Xavér az 1961-es „Fekete Hollók” ügyben
LELKIVEZETÉS A DIKTATÚRÁBAN – SZUNYOGH XAVÉR... 173 A hosszú börtönbüntetést nem kellett teljes egészében letöltenie, mert az 1963-as amnesztia alapján – sok társához hasonlóan – ő is szabadult.38 Szu nyogh Xavér élete során kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan vezetett naplót. Ezek nagy része fennmaradt az utókor számára, és rendkívül hasznos adalékot nyújtanak személyének megismeréséhez. 1963-ban – szabadulása után – is új naplót kezdett vezetni. Ennek kezdő oldalán összefoglalta azt a tapasztalatot, amit sok más papi és világi elítélt megfogalmazott, nevezetesen azt, hogy számára „kegyelem” volt a börtönben eltöltött idő: „Emlékek a kegyelem 26 drága hónapjáról. Mert valóban fölszentelésem és szerzetesi fogadalmam óta Istennek legszebb ajándéka volt a szenttétevő kegyelemben eltöltött földi büntetés, de égi kincs. Az Úr kegyelméből apostolkodhattam. Nem egyszer mondták rólam » a liturgia apostola « , a » Szentírás apostola« , a » szentbenedeki szellem terjesztője « . Ugyancsak az Úr kegyelmé ből konfesszor is lehettem. Ötven éven át (1913. április 13 -tól) szóval-tettel vallomást tehettem róla. Hiányzott koszorúmból még a mártírság rubintja: – és most ezt is megadta nékem az én szerető Istenem. Deo gratias!” 39 A szabad életbe való visszailleszkedés nem ment könnyen, hiszen idős kora miatt fizikailag jobban megviselte a börtönben töltött idő, mint fiatalabb társait. A hatalmas termetű szerzetes lefogyva és megtörve hagyta el a börtönt.40 Először a Széher úti kórházba került gyógykezelésre és pihené se, majd felváltva élt a Szabina-kápolnában, illetve Pannonhalmán, egészen addig, amíg végleg Szent Márton hegyére költözött. Nemcsak a börtönből szabadulóknak, hanem közelebbi-távolabb hozzátartozóiknak sem volt egyszerű megtalálni azt a módot, ahogyan egy frissen szabadulthoz fordul hattak. Szunyogh Xavér levelei között maradt fenn egy olyan, ami ezt a dilemmát tükrözi: „Kedves jó keresztapa! 41 Nem akartam mindjárt zavarni 38 Naplójában a március 29-i naphoz a következő megjegyzést tette: „Deo gratias! Du. 4 órakor kiléphettem újra a szabad világba. (Öcsémék ezt már 6 órakor a londoni Reuter hírügynökség híradásából hallották, amikor még én föl sem mehettem hozzájuk.).” PFKK BK 709/I. 2, és II.1963-as notesz. 39 PFKK BK 709/I. 2, II. 1963-as notesz . 40 Egyik naplóbejegyzésében szeretettel emlékezik meg apátjáról – Legányi Norbertről –, aki szabadulása után aggódva látta, hogy a nagydarab szerzetes mennyire „összement”. PFKK BK 709/I. 2, és II. 1963-as notesz. 41 Az eddigi kutatás során nehezen tisztázható, hogy kik nevezték Szunyogh Xavért kereszt apának. Nagy valószínűség szerint vagy az obláták, vagy a Szent Benedek Leányai nővérei élhettek ezzel a megszólítással, hiszen ők köszönhették születésüket a bencés szerzetes tevékenységének. A ránk maradt – és eddig átnézett – levelek mégis azt a feltételezést valószínűsítik inkább, hogy a bencés nővérek fejezték ki ilyen módon ragaszkodásukat. A Szent Benedek Leányai közösséget ugyan nem Szunyogh Xavér, hanem Kühár Flóris és Berecz
