Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Wirthné Diera Bernadett: Lelkivezetés a diktatúrában – Szunyogh Xavér az 1961-es „Fekete Hollók” ügyben
170 WIRTHNÉ DIERA BERNADETT meg, hogy besúgóként tudósítson a bencés szerzetes gondolatiról, meglátásairól, esetleges várakozásairól. Szunyogh Xavér több csoportnak tartott időnként lelkigyakorlatot vagy lelkigyakorlatos beszédeket. A KIOE (Katolikus Iparos és Munkásifjak Országos Egyesülete) mozgalommal még a II. világháború előtt kapcsolatba került, többször járt a Gát utcai KIOE-házban, illetve a Gát utcai templomban. A KIOE a tanoncokat és szakmunkástanuló fiatalokat próbálta összefogni, segíteni tanulmányaikat és elhelyezkedésüket. Tanoncotthonokat alapítottak, ahol a vidékről Budapestre érkező munkásfiatalok szállást kaptak, és tanuláson kívüli képzésükről is gondoskodtak. A mozgalom a fővárosban volt a legjelentősebb, de vidéken is voltak csoportjai. A papi irányítók mellett munkásifjú vezetők is foglalkoztak a fiatalokkal, így a KIOE-ban megvalósult a világiak bevonása a pasztorációba. A szervezetet – a többi katolikus egyesülettel együtt – feloszlatták, de „illegálisan” a KIOE-csoportok is próbáltak tovább működni, mert a tagok között kialakult kapcsolatokat és a múltban megélt közös tapasztalatokat nem lehetett egyik percről a másikra semmissé tenni. A KIOE főtitkára Ikvay László volt, akit nemcsak 1961-ben, hanem már 1952-ben felelősségre vontak a fiatalok körében végzett munkája miatt. A KIOE-s csoportok legfőbb világi összefogója Varga Lajos volt, akit idősebb KIOE-isták mutattak be Szunyogh Xavérnak 1950/51 fordulóján. Vargának nagyon megtetszett a bencés szerzetes személyisége és prédikációi nak stílusa, ezért ettől kezdve évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) csoportjaival felkereste a Szabina-kápolnát. Megismerkedésükre hasonlóképpen emlékszik vissza Szunyogh is, ahogy a kihallgatási jegyzőkönyvekből kiderült. Szunyogh,33 illetve Varga vallomásaiból 34 rekonstruálni lehet, hogy hogyan forgatták ki a szerzetes prédikációit, és domborították ki belőle azokat a gondolatokat, amelyek valóban a rendszerrel való nézetkülönbségét tükrözték, ezekben Szunyogh nemcsak a kommunizmussal szempüspöki mivolt témája . Szunyogh azonban úgy reagált erre a feltevésre, hogy örül, ha őt tartják annak, mert akkor az igazi – ha van ilyen – nyugodtan tevékenykedhet. ÁBTL 3.1.9 V-146877/4. 9–10. és 17–18. Az illegálisan felszentelt püspök kérdése a „Fekete Hollók” ügy több szálán felmerült Halász Piusz, illetve Rózsavölgyi László esetleges felszentelésére is gyanakodtak. A kérdés Regnumot és Rózsavölgyit érintő részéről bővebben: Fejérdy And rás: Titkos püspökszentelés(ek) Magyarországon 1960 őszén. Az első Regnum-per helye a magyar egyházpolitikában és a szentszéki Ostpolitikban. In: Csapdában. Tanulmányok a katolikus egyház történetéből, 1949–1989. Szerk. Bánkuti Gábor – Gyarmati György. Bp. 2010. 129–155. A kérdés Halász Piuszt érintő részletéről ő maga beszélt a következő műben: Börtönkereszt. Szerk. Elmer István. Bp. 1994. 82–83. 33 1961. június 7-i kihallgatása. BFL XXV. 4. f. 9233/1961. 387–390. 34 1961. április 8-i kihallgatása. BFL XXV. 4. f. 9233/1961. 595–600 .
