Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Dénesi Tamás: Bencés diaszpóra 1948–1950 között
126 DÉNESI TAMÁS ség19 alkotta, ezek lelkészi állománya pedig telített volt, az egyházte rület plébániáira csak néhány szerzetest lehetett disponálni. További lehetőséget nyújtottak azok a plébániák, amelyek a tihanyi, a zalavári és a dömölki apátságok kegyúri plébániái voltak, azonban a veszprémi és a szombathelyi egyházmegye joghatósága alá tartoztak.20 Ezeket a lelkészségeket szintén bencések látták el, de hasonlóan kevés „állástalanná” vált szerzetesnek tudtak lakhatást és munkát biztosítani. Augusztus 13-án Sárközy Pál körlevéllel fordult a bencés plébánosokhoz és lelkészekhez. Kérdése az volt, mely plébániák tudnak befogadni és eltartani egy, esetleg több újabb szerzetest. Természetesen az apát sok pozitív választ kapott. Ezekből kiviláglik a plébánosok nehéz helyzete, amelyet a világháborús pusztítások, a nép szegénysége és a bizonytalan közállapotok idéztek elő. Általában egy rendtárs befogadását tudták vállalni, de volt olyan, aki kettő társa szűkös ellátását tudta biztosítani. Többen kérték, amit az apát valószínűleg természetesnek vett: az érkező új testvér legyen segítségükre a lelkipásztori munkában. Sommer Timót nyalkai plébános egy rendtárs fogadását vállalta, de jelezte az apátnak, hogy a nyirkos plébániaépület és a fűtési nehézségek miatt több kellemetlenségre kell számítania. Schnattner Szigfrid levele szerint a csácsbozsoki plébánia annyira tönkrement a világháborúban, hogy állandó tartózkodásra egyetlen rendtársat sem tud fogadni. Nehézségeit részletezte: minden héten más családtól kap kenyeret, egy-egy tehene és sertése, néhány tyúkja van, de villany nincs a plébánián, petróleumot is alig tud szerezni. Bár Nagy Levente eszterházai plébániája tágas volt, ebben nyolcadmagával lakott. Édesanyja, nővére három kis gyermekkel, húga és egy szolgálóleány élt vele egy fedél alatt, így rendtárs befogadását nem vállalta, viszont kötelességének érezte a segítségnyújtást: a viszonylag bőséges plébániai jövedelemből gabonát, tengerit és cukrot ajánlott fel egy szerzetestársa másutt történő eltartására. Mátrai Guidó tárkányi plébános hosszan fejtegette, miért áll rossz anyagi helyzetben plébániája. Mégis kért 1996. Pannonhalma 1000 éve. I–III. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma 1996. II. 320–325. 322. 19 Kismegyer, Tarjánpuszta, Tömördpuszta, Ölbőpuszta és Győrszentiván, Szent Istvántelep. Ezeket 1945-ben alapították: PFL FL FH 173, 174, 182, 183/1945; PFL FL Konventülési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: KJ) VII. 219-220. (1945. április 22.) 20 A tihanyi apátság kegyurasága alá tartozó és a veszprémi egyházmegye joghatósága alatt álló plébániák: Tihany, Aszófő, Balatonendréd, Balatonfüredfürdő, Zamárdi, Kapoly. A zalavári apátság plébániái, amelyek szintén a veszprémi püspökség részét képezték: Zalaapáti, Csácsbozsok, Nagyrada, Zalavár. A celldömölki plébánia a dömölki apátsághoz, azonban a szombathelyi egyházmegye joghatósága alá tartozott. A pannonhalmi Szent Benedek-rend és a pannonhalmi egyházmegye névtára, 1943–1944, Győr, 1943. 51–55.
