Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Dénesi Tamás: Bencés diaszpóra 1948–1950 között
BENCÉS DIASZPÓRA 1948–1950 KÖZÖTT 123 A bencés rendi vezetés és a bencés gimnáziumok vezetői, tanárai szemmel láthatólag számítottak a várható negatív fejleményekre. A bencés igazgatók 1948. május 9-én Győrött tartott értekezletén7 Jámbor Mike, az érte kezlet előadója tájékoztatta az egybegyűlteket a magyar állam egyházi iskolákkal szembeni törekvéseiről, amelyek végső célja az volt, hogy az egyházat kiszorítsák az oktatásból. Jámbor szerint a Magyar Dolgozók Pártjának az értekezlet napján megjelent programjában az államosítás követelése ezt fogalmazta meg. Sárköz y Pál bakonybéli apát, a főapát helyettese ugyanitt azt hangsúlyozta, hogy nem szabad semmiféle jogfosztásba beletörődni, a határozott ellenállás ugyanis meghosszabbíthatja az egyházi intézmények fennmaradását. Felhívta az igazgatók figyelmét arra, hogy a bencés iskolák szerzetes és világi alkalmazottjai csak rendfőnöki rendelkezés alapján változtathatnak szolgálati viszonyukon. Ha valaki közvetlenül állami hatóságtól kapna rendelkezést, azt azonnal Pannonhalmára kell terjeszte nie, majd a rendi hatóságtól kapott utasításnak megfelelően kell cselekednie. A helyi jellegű támadásokkal kapcsolatban az értekezlet a helyi ellenállás megszervezését tartotta kívánatosnak. A résztvevők beszámolója szerint május elejéig kisebb sajtótámadás a csepeli, az esztergomi és a győri bencés gimnáziummal szemben történt, de kémkedésre több helyről is említettek példát.8 A bakonybéli apát ezért óvatosságra intette a bencés oktatási in tézmények igazgatóit megnyilatkozásaikban, levelezésükben, és tájékoztatta őket a papság ellen készülő támadásokról. 9 nonhalmi hittudományi és tanárképző intézet növendékei egyetemi előadások hallgatása nélkül is tehettek tanári vizsgát és szerezhettek államilag érvényes oklevelet. A teológiai és a profán tudományok oktatása 1939-ig párhuzamosan folyt, ekkor Róma sürgetésére elkülönítették egymástól. Csóka J. Lajos : Szent Benedek fiainak világtörténete különös te kintettel Magyarországra. I–II. Bp. 1969. II. 895–896. 7 Ennek jegyzőkönyve és dokumentációja: PFL FL FH 472/1948. 1. pont: Iskolapolitikai kér dések. 8 A szombathelyi rendőrkapitányság a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának (ÁVO) 1948. szeptember 2-án készített hangulatjelentése mutatja, hogy joggal gyanakodtak információk kiszivárogtatásától a bencés atyák. A jelentést tevő beszámolt róla, hogy „Szigeti Ábel pannonhalmi bencéstanár [!] B-egyénünknek kijelentette azt, hogy a legszűkebb környezetükben is besúgók vannak...” Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: ÁBTL) 1.2., 5. d. 3. tétel. 1948. szeptember 1–3. 706. Vörös Géza: Források a magyarországi bencés rend 1945 utáni történetéhez. Bencések a politikai rendőrség dokumentumaiban. In: Collectanea Sancti Martini I. A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. 93–131. Itt: 96. 9 Mivel a pannonhalmi egyházmegye plébániái révén alapfokú iskolák szintén tartoztak a bencés rendhez, a pannonhalmi egyházmegye lelkészeinek május 13-án tartott koronagyűlésén szintén előkerült a probléma, azaz az egyházi iskolák államosítása, illetve az ezzel kapcsolatos teendők: PFL FL FH 556/1948, II. pont.
