Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Boros Zoltán: A Katolikus Középiskolai Főhatóság
A KATOLIKUS KÖZÉPISKOLAI FŐHATÓSÁG 111 A főhatóság működése a hetvenes években A KKF üléseinek gyakorisága az 1970-es évekre megváltozott, és már a hatvanas években eltért az első évtizedben tapasztaltaktól. Míg az 1950/51 es tanévben nyolc alkalommal találkoztak a testület tagjai, 1966/67 -ben és 1967/68-ban csak egy-egy ülésre került sor. Az első hat tanévben átlagosan majdnem öt üléssel számolhatunk, a következő hat év átlaga kettő és fél al kalom, a harmadik hatéves ciklusban pedig nagyjából évente két szer került sor a testület összehívására. Ennek a változásnak a hátterében több tényező is meghúzódott. Az ötvenes évek elején a működési struktúrák kialakítá sa és az iskolák újraindulásának nehézségei nyilvánvalóan megkövetelték a gyakoribb ülésezést. Az 1964-es vatikáni megállapodás viszont nagyban elősegítette az intézmény konszolidált működést. Végül azt is érdemes megemlíteni, hogy a rendkívül ügybuzgó Papp Elemér 86 aktivitását utódai már nem tudták megismételni. Az 1970-es években tehát tanévenként már csak egy-egy őszi és tavaszi ülésre került sor. Ha ebben a korszakban vetünk egy pillantást az ülések napirendi pontjaira, szembetűnő, hogy minden ülésen ugyanazok a témakörök kerültek terítékre. Bevezetésként többnyire egy általános beszámoló hangzott el az előző félévről, majd szakfelügyelettel és az érettségivel kapcsolatos kérdések tárgyalására került sor. A pénzügyi elszámolások elsősorban a tanügyi előadó működésre fordított költsége it érintette, de az egyházmegyék által az iskoláknak nyújtott segélyek, valamint a püspöki kar által meghirdetett gyűjtésekből származó iskolai támogatások is tárgyalásra kerültek. Rendszeresen szerepelt a napirenden a KKF által meghirdetett tanulmányi versenyek kérdése, amelyek az országos tanulmányi versenyeken kezdetben még tapasztalható versenyhátrány miatt kerültek kiírásra. Díjazásáról a püspöki kar gondoskodott.87 Továbbra is a tanügyi előadó feladata maradt az évkönyvnek nevezett jelentések begyűjtése, adatainak összesítése, majd az ezek alapján készülő statisztikák elemzése, amit nemcsak a rendfőnökökkel közöltek, de az iskoláknak egyenként is megküldték. Korábban láttuk, hogy a KKF fontosnak tartotta a katolikus világnézettel egyeztetett tankönyvek megalkotását, ilyen megírására azonban nem került sor. A hetvenes években csupán egy gimnáziumi hittankönyvsorozat összeállítása történt meg a főhatóság szervezésében. A főhatóság ugyanígy fenntartotta a jogot az 86 Lelkiismeretes munkáját nyugdíjazásakor az ÁEH is jutalmazta: MNL OL XIX -21-a-28-1-1970. 87 Lásd a PFL FL FH 21. gyűjtőszám alá sorolt jegyzőkönyveket 1970 és 1984 között.
