Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Boros Zoltán: A Katolikus Középiskolai Főhatóság
106 BOROS ZOLTÁN is csak egy-egy reál és humán osztályba 40-40 tanuló beíratására adott engedélyt.49 A keret feltöltésének Pannonhalmán fizikai akadályai is voltak, mert 32 főnél többen nem fértek el egy osztályteremben, így a kormányzóapát megpróbálkozott egy második humán osztály indításával is – ez ugyebár az adott évfolyamon belül már a harmadik osztály lett volna –, de sikertelenül.50 Ugyancsak érdekes kísérlet volt a jelentkező lánytanulókra való hivatkozással történő létszámbővítés. Ebben az esetben az évfolyam harma dik osztálya Pannonhalmán egy lányosztály lett volna. Sárközy Pál maga is érezte érvelése nehézségeit, így elutasítás esetén a lányok fiúosztályokba tör ténő felvételé t is elképzelhetőnek tartotta volna. Itt elsősorban az iskola kö zelében élő, szociálisan rászoruló lányok részére kívánt tanulási lehetőséget biztosítani, és i ndoklásában jogszabályok citálásán kívül azt az érv et is fel vonultatta, hogy már az 1946/47-es tanévtől kezdődően jártak lányok a pannonhalmi általános gimnáziumba , és tudjuk azt is, hogy a két államosított tanévben sem történt ezen a téren változás. Természetesen az osztályok számának bővítésére irányuló ezen próbálkozás sem járt eredménnyel. 51 Az engedélyezett nyolc osztályba a VKM osztályvezetőjének leirata szerint fel lehetett ugyan venni lányokat is, de a tanügyi előadó kifejezetten azt javasolta Sárközy apátnak, hogy az osztályok párhuzamosítása ügyé ben a továb biakban közvetlenül lépje n kapcsolatba a minisztériummal. 52 Már az első tanév végén az is világossá vált, hogy a katolikus iskolákból érkezők főiskolai és egyetemi felvétele szintén akadályokba ütközik, mivel a megyei iskolabizottságok közbejöttével történő felvételi eljárás során az állam korlátozni tudta a felvett tanulók létszámát. A KKF azon követelésére, hogy az egyetemre felvettek száma a katolikus iskolák létszámával arányos legyen, és így érje el a 26,8 százalékot, természetesen elutasító válasz érkezett, bár eseti fellebbezés esetére az egyedi elbírálás lehetőségét fenntartotta a minisztérium. Ugyanezzel a leirattal került elintézésre a latin nyelv ügye is, ami a papi hivatásra készülők miatt volt különösen fontos. A KKF kérése arra irányult, hogy ne csak a humán, hanem a reálosztályokban is lehessen latin nyelvet oktatni, illetve érettségizni. Ebben az esetben eredményes volt a közvetítés, mert megszületett az engedély arra, hogy a reál osztályokban rendkívüli tárgyként, heti két órában a latin nyelv is tanítható legyen a nyugati nyelvek 1951/52-es tanévben bevezetendő kötelező oktatása mellett.53 49 KaPI KKF TE 18/1951. 50 PFL FL FH 860/1950. 51 PFL FL FH 418/1951. 52 KaPI KKF TE 67/1951., PFL FL FH 572/1951. 53 KaPI KKF TE 63/1951.
