Dr. Murai Éva - Gubányi András szerk.: Parasitologia Hungarica 27. (Budapest, 1994)

structure was high as well, and when sometimes this species was the only one present in the given house-dust sample (Halmai 1986). Therefore it cannot be excluded that the phenomenon "cannibalism" is a manifestation of their population control mechanism, as their natural habitat offers favourable conditions for their growth. The presence of some particles of cheyletid mites in the bodies of D. farinae females may be even more interesting, because in the above-mentioned cases the number of cheyletid mites (the natural predators of D. farinae) was very low, sometimes nought. Of course, it cannot be excluded that the microenvironment, which seems to be optimum for D. farinae, is not suitable for cheyletid mites and substantially that is the reason for their low incidence. Naturally, it is possible that such behaviour is a general, usual way of life for the so-called "North American" house-dust mite, only we did not recognize it earlier. In any case the ability of D. farinae to survive and the plasticity of its adaptation are remarkable. However, if it is a newly formed capability of D. farinae which recently showed an unusual growth in the Hungarian house-dust samples, especially those collected in new concrete blocks and/or flats furnished with wall-to-wall carpets (Halmai 1984). The cannibalistic behaviour of these mites will further increase their viability, perhaps even against their natural predators. The cause of this phenomenon is generally unknown. Daneshvar and Rodriquez (1979) reported that the behaviour of Caloglyphus bérlései (Mich.) became cannibalistic when kept on a diet composed of certain fungi. This seems to be highly unlikely in the studied material, but the possible connection between thepresence of some fungi or other factors and the phenomenon of "cannibalism" needs further investigations. Whatever is the reason for the cannibalistic phenomenon shown by D. farinae mites, the observation just described prompts us to try to find suitable methods of mite control in order to prevent house-dust asthma. Halmai, Zs.: „Kannibalizmus" jelensége Dermatophagoides farinae (Acari) populációkban Szerző a házipor-minták 25 éves, eddig közel 65 ezer atkát feldolgozó parazitológiai vizsgálata során tapasztalt jelenségről számol be. Az 1980-as évek kezdetétől rendszeresen megfigyelte más Dermatophagoides atkák, ill. más atkafajok kitines részleteit házipor-atkák, elsősorban Dermatophagoides farinae populációkban, főleg azok nőstény egyedeiben. Még feltűnőbb volt az ú.n. kannibál-atkák szájszerveinek, ill. lábainak jelenléte az atkák testében. A részecskék néha még felismerhetők voltak az ürülék-golyócskákban is. A jelenség főleg ott fordult elő, ahol nagyszámú atka élt, ill. populációs szerkezetükben magas volt a fiatal alakok aránya; így nem zárható ki annak lehetősége, hogy a kannibalizmus jelensége a házipor-atkák populációs kontrol mechanizmusának megnyilvánulási formája. A kannibalizmus lehetséges okaival és jelentőségével a szerző irodalmi adatok alapján foglalkozik. REFERENCES Brody, A. R., McGrath, J. C. and Wharton, G. W. (1972): Dermatophagoides farinae'. The digestive system. - N. Y. Entomol. Soc. 80: 152-177. Bronswijk, J. E. M. H. van (1973): Rasterelektronenmikroskopische Untersuchungen an Dermatophagoides pteronyssinus (Trouessart 1897) (Acari, Pyroglyphidae). ActaAllergol. 28: 180-186.