Dr. Murai Éva - Gubányi András szerk.: Parasitologia Hungarica 27. (Budapest, 1994)

Molnár K.: Megjegyzések a halakban élő myxosporeák gazda-, szerv- és szövetspecificitásáról és halon belüli fejlődésük variációiról Az egyes halélősködő Myxosporea-fajok gazdák iránti specificitása eltérő. Egyes fajaik rendkívül szigorú specificitással rendelkeznek, s csupán egyetlen halfajban képesek megtelepedni. A Myxosporea-íapk többsége közel rokon halfajok közös élősködője. A myxosporeák szövetspecifikus élősködők, fejlődésük mindig egy meghatározott gazdaszövetben megy végbe. A szerző feltételezi, hogy valamennyi Myxosporea-faj fejlődésében van egy intracellular szakasz. A szervspecificitás az illető szervben előforduló szövettípusok függvénye. A szerző 3 fő fejlődési típust különít el: a Myxobolus-típusú, Hoferellus-típusú és Sphaerospora-típusú fejlődést. A nagy plasmodiumokban (helytelen, de általánosan elfogadott terminus szerint cisztákban) u. n. Myxobolus-típus szerint fejlődő myxosporeák közül az izom- és idegszövet-specifikus fajok fejlődésüket rendszerint intracellulárisan fejezik be, s a sejten belül képeznek spórákat. A kisebb gazdasejtek a parazita növekedése során elpusztulnak, a belőlük kiszabadult parazita fejlődési alakokat rendszerint azonos típusú sejtek veszik körül, s a parazita az általuk képezett tokon belül folytatja fejlődését. A felületen, vagy kivezető járatokkal rendelkező szervekben fejlődő plasmodiumokból a spórák rendszerint közvetlenül a külvilágra ürülnek, a belső szervekben fejlődő fajok spórái viszont a vérkeringés segítségével jutnak el a kiürülésre alkalmas szervekbe. Coelozoicus (Hoferellus-típusú) fejlődés esetén a myxosporeák korai fejlődése a kivezető csatornákat bélelő sejtekben zajlik le, a fejlődés második szakasza az illető csatornák lumenében történik. A Sphaerospora-típusú fejlődés során egy rövid intracelluláris fázis, egy vagy két, endogén sarjadzások sorozatával jellemzett vérfázis és egy coelozoicus vagy intercelluláris spóraképző szakasz különíthető el. REFERENCES Achmerow, A. H. (1955): Ways of origin of Myxosporidia species of the genus Thelohanellus Kudo from Amur wild carp (in Russian). - Doki. Akad. NauL USSR 105: 1129-1132. Achmerow, A. H. (1960): Myxosporidia of fish in the basin of River Amur (in Russian). - Rybn. Khozj. Vnutrennikh Vodoemov Latv. SSSR, Riga 5: 239 -308. Bauer, O. N., Musselius, V. A. and Strelkov, J. A. (1981): Diseases of Pond Fishes (in Russian). - Publ. House Leghkaya i Pischevaya Promishlennost, Moscow. Baska, F. (1987): Histological studies on the development of Myxobolus pseudodispar Gorbunova, 1936 in the roach, Rutilus rutilus. -Acta Vet. Hung. 35: 251-257. Baska, F. (1990): Chloromyxum inexpectatum n. sp. and Sphaerospora colomani n. sp. (Myxozoa: Myxosporea), parasites of the urinary system of the sterlet, Acipenser ruthenus L. - Syst. Parasitol. 16: 185-193. Baska, F. (1993): Light and electron microscopic studies on the development of Sphaerospora colomani Baska, 1990 and Chloromyxum inexpectatum Baska, 1990. -Acta Vet. Hung. 41: 59-72. Baska, F. and Molnár, K. (1988): Blood stages of Sphaerospora spp. (Myxosporea) in cyprinid fishes. - Dis. aquat. Org. 5: 23-28.