Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 23. (Budapest, 1990)

Aedes vexans was collected only in a horse and cow stable. Only 2 specimens were found to contain blood meal. One of them gave negative reaction, while the other reacted with bovine and porcine antiserum. Culex pipiens pipiens, a species considered to be a bird parasite, was caught only at Apaj, in a horse stable and a cow barn. Its specimens, however, did not contain blood. Only one of the two specimens of Culex modestus collected in a cow barn contained blood which was of pig origin. Mixed blood was identified in specimens of the Anopheles maculipennis species group, Culiseta annulata, Aedes caspius, Aedes sticticus ana Aedes vexans (Table 3). Considering the number of specimens examined, feeding on several hosts was the commonest in C. annulata and Ae. caspius. If blood sucking from several host species is so common, the enormous importance of Hungarian mosquitoes in the transmission of arboviruses and arbovirus zoonoses (ROMVARY 1982) and other pathogens (HIEPE and RIBBECK 1982) occurring in Hungary can easily be understood. As in Hungary these studies are the first steps in the direction outlined in the Introduction, it is of vital importance to conduct similar research in the future. The work done by me cannot be said to be complete, as identification of the origin of the blood meal did not involve all domestic animal species. Considering the number of specimens collected, an interprétable number of data was obtained for the Anopheles maculipennis species group and for Aedes sticticus. On the other hand, little information was obtained for the other mosquito species examined. DEZSÖ, J.: Istállókban és ólakban gyűjtött magyarországi csípőszúnyogok gazda-preferenciája Az állat- és közegészségügyi szempontból egyaránt fontos csípőszúnyogok magyarországi fajainak gazdaválasztásáról korábban nem volt hazai adatunk. Ezt a hiányt háziállatok istállóiban (1. táblázat) gyűjtött 9 csípőszúnyogfaj 789 egyede közül 379-ből extrahált véreledel eredetének meghatározásával igyekeztem pótolni. Az A. maculipennis-fajcsoportba tartozó 3 faj elkülönítése hazánkban MIHÁLYI munkái óta nem történt meg. A vizsgálat során erre a pikkelyindex módszer megfelelőnek bizonyult, azonban aprólékos méréseket igényelt, ezért minden példányon nem lehetett elvégezni. így csak a fajcsoport összevont elnevezésére lehetett vállalkozni. Bebizonyosodott, hogy az általam vizsgált csípőszúnyogok fajának ismeretében nem vonható le következtetés arra vonatkozóan, hogy a szúnyogok a gyűjtési helyen tartott háziállatfajon, vagy attól eltérő fajon táplálkoztak-e (2. táblázat). Vizsgálataim során egyetlen fajra korlátozódó gazda-preferenciát nem sikerült megállapítani. Két faj kivételével minden vizsgált szúnyogfajjal kapcsolatban bizonyítást nyert a több gazdafajon való táplálkozás (2-4. táblázat). Ennek ismeretében belátható, hogy a csípőszúnyogfajok a több gazdafajra is patogén kórokozók terjesztésében milyen óriási szerepet töltenek be.