Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 22. (Budapest, 1989)
figyelembevételével a Társaság tagjaiból alakult szerkesztő bizottság állásfoglalás-tervezetet készített az MPI elnöksége részére, amelyet 1989. február 2-ai ülésén az elnökség megvitatott és elfogadott. Az MPTelnöksége az állattenyésztés területén a legyek elleni védekezésben tapasztalható kedvezőtlen helyzet okait a következőkben látja. 1. A nagyüzemben és az egyéni állattartóknál mindenekelőtt a nem kielégítő higiénés viszonyok és/vagy a korszerűtlen tartási körülmények teremtenek kedvező feltételeket a legyek tömeges elszaporodása számára. 2. Az állattenyésztés területén jelenleg nincs szabályozva a legyek elleni védekezés szakmai irányítása és ellenőrzése. 3. Sok helyen nem tulajdonítanak jelentőséget a legyeknek, s emiatt ellenük nem is védekeznek, vagy későn és szakszerűtlenül, csekély hatékonysággal és pazarló módon használják fel a légyirtásra igénybe vett ráfordításokat. 4. A szakszerű és eredményes védekezést nehezíti, hogy hiányos a felhasználók tájékoztatása az alkalmazandó készítményekről és a különféle irtási eljárásokról. 5. A védekezés csaknem kizárólag vegyszeres imágóirtással történik, ugyanakkor a légyirtásra felhasználható szerek választéka nem kielégítő. 6. A légyirtószerek hazai választéka és a szakszerűtlen irtószerhasználat miatt jelentős a veszélye a különféle hatóanyagokkal szembeni tűrőképesség, ill. rezisztencia kialakulásának. Az inszekticid szerekkel szembeni rezisztencia rutinszerű vizsgálata az állattenyésztés területén jelenleg nem megoldott. A legyek elleni védekezés hatékonyságának javítása, Illetve a legyek okozta károk csökkentése érdekében az MPTelnöksége az alábbi javaslatok megvalósítását tartja szükségesnek. 1. A MÉM és a felügyelete alatt működő állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomások vállalják fel az állattenyésztés területén a legyek elleni védekezés szakmai irányítását, ösztönzését és végrehajtásának ellenőrzését. 2. A legyek elleni védekezés az állattartó nagy- és kisüzemek feladata. E munka szakszerű végrehajtásának biztosítéka az állatorvos szervező és ellenőrző tevékenysége. 3. Az állattenyésztés területén alkalmazott légyirtószerek törzskönyvezését és felhasználásának engedélyezését - a Szociális és Egészségügyi Minisztérium egyetértésével - a MÉM szakhatóságai végezzék. El kell érni, hogy azok az intézmények és személyek, amelyek ill. akik egy adott irtószer kifejlesztésében részt vesznek, az engedélyeztetés teljes folyamatából legyenek kizárva. 4. Az állategészségügy területén is létre kell hozni olyan laboratóriumot, ahol megfelelő díjazás ellenében lehetőség van a különféle légyölő szerek hatékonysági vizsgálatára ésalegyek inszekticid szerekkel szembeni rezisztenciájának vizsgálatára. 5. Növényvédő szerek légyirtásra nem használhatók. 6. A legyek elleni küzdelemben kombináltan kell alkalmazni a vegyszeres és nem vegyszeres védekezés (pl. a légytenyésző helyek korlátozása megfelelő környezeti higiénia kialakítása által) eszközeit. Ezen belül környezetvédelmi és ökonómiai megfontolásból elő kell segíteni a nem vegyszeres védekezés fokozatos térhódítását. 7. Koordinálni és bővíteni kell az e szakterületen folyó kutatásokat, és törekedni a kapott eredmények mielőbbi széles körű felhasználására. Az időszerű és fontos kutatási témák közül felhívjuk a figyelmet az alábbiakra:
