Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 22. (Budapest, 1989)
Visszatérve a legyek elszaporodás! okainak vizsgálatára, megállapítható, hogy az eredményes védekezést jelentősen nehezíti, hogy a felhasználók többsége nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel az alkalmazható készítményekről, illetve eljárásokról. A légyirtásra alkalmas módszereket és a felhasználható irtószereket hivatalos formában kizárólag az Országos Közegészségügyi Intézet által kiadott un. Tájékoztató tartalmazza. Ez foglalkozik a zárt térben és a szabadban végzendő légyirtás módjával általában, de nem taglalja az állattenyésztésben meglévő speciális problémákat. További gond, hogy ez a Tájékoztató nem jut el az állatorvosokhoz, illetve a mezőgazdasági üzemek illetékeseihez. Az Ismertetett okok miatt - egy 1985-ben végzett felmérés szerint - teljesen általános,hogy a nagyüzemi állattartó telepeken mindenféle ellenőrzés nélkül, különféle, erősen toxikus növényvédő szerekkel, vagy jobb esetben a kevésbé toxikus szintetikus pi ret roi dokkal permeteznek az állatokat is tartalmazó istállókban. Az irtószerek szakszerűtlen alkalmazása következtében rövid időn belül fokozódik a különféle hatóanyagokkal szembeni tűrőképesség, majd kialakul a rezisztencia(15,23,24,25,26, 27). A rezisztencia kialakulását siettette az is, hogy a korábbi években a hatóanyag rotáció helyett kevert hatóanyagtartalmű csalétkes légyirtószereket forgalmaztak (3,9,12). Különösen kritikusnak tűnik az a körülmény, hogy nem az állategészségügyi hatóságok engedélyezik az állattartó telepeken tonnaszámra felhasznált irtószereket. Az új irtószerek bevezetését megelőzően, illetve a felhasználás során az Állategészségügyi Szolgálat nem végez szer-érzékenységi, illetve rezisztencia vizsgálatokat. A jelenlegi felemás rendszerben hiányzik a megfelelő ellenőrzés és nincs meg a hatékony visszajelzés sem ! A nemzetközi és saját gyakorlati tapasztalataink alapján megállapítható, hogy mind az állattartó nagyüzemekben, mind az egyéni állattartó gazdaságokban csak a jól megtervezett és időzített , komplex, a prevenciót, azaz a légytenyészés megelőzését szolgáló intézkedésekkel (trágya- és szemét zárt kezelése, rendszeres elszállítása stb.); a károsító alak kifejlődését megakadályozó széleskörű lárvairtással (2,21, 30, 31). valamint offenzív módon végrehajtott, többféle és meghatározott rotáció szerint használt hatóanyagokra és módszerekre (mechanikus irtás, permetezés, csalétkes, hidegködképzés) épülő Imágó-irtási eljârâs (l,10, 13,17, 30, 31, 33) együttes alkalmazásával érhető el tartós eredmény. A gyakorlati szakemberek munkájának segítése érdekében az.alábbi két táblázatban összefoglaljuk a legyek elleni védekezés korszerű módszereit'(5, 6, 7,11,14, 22) és áttekintést adunk a jelenleg beszerezhető, illetve a közeljövőben forgalomba kerülő készítményekről. A legyek elleni védekezés eredményességének javítása, illetve a népgazdasági szinten jelentős károk csökkentése érdekében a Magyar Parazitológusok Társasága elnöksége által 1989. február 2-án elfogadott állásfoglalás szövegét az alábbiakban adjuk közre. A MAGYAR PARAZITOLÓGUSOK TÁRSASÁGA ELNÖKSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSA A LEGYEK ELLENI VÉDEKEZÉS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEIRŐL AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN Széles körű gyakorlati tapasztalatok szerint mind a nagyüzemi, mind az egyéni állattartás területén hazánkban évről-évre komoly gondot okoznak a különféle légyfajok (házilégy, vérszívó legyek, légynyűvességet okozó fajok stb.). Tekintettel e paraziták köz- és állategészségügyi jelentőségére, gazdasági kártételére, valamint az ellenük való védekezés nem megfelelő hatékonyságára, a Magyar Parazitológusok Társasága kezdeményezésére az utóbbi években két alkalommal (1986. március 13. és 1988. április 22-én) is sor került a szakterülettel foglalkozó tanácskozásra. Az ezeken elhangzott előadások, kérdések és javaslatok
