Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 21. (Budapest, 1988)
minthosis Under adverse conditions (warm, humid weather, overcrowdedness , poor hygiene) evfcn this mild infection may lead to clinical disease. In the future the effect of mild, subclinical gastrointestinal helminthosis on the production of cattle needs to be determined. It has to be determined whether or not it is necessary to control this subclinical infection, what the most effective and economical means of control are, and how the economical the control can be. In our forthcoming papers we shall try to seek answers to these questions on the basis of experience gained in Hungary and abroad. CONCLUSIONS 1. Mild, subclinical gastrointestinal helminthosis is highly prevalent in the cattle population of Hungary. Of the numerous helminth species O. ostertagi is predominant. Further studies are needed to determine the composition of gastrointestinal helminth population in young grazing cattle and to'elucidate the epidemiology of this helminthosis. 2. To elucidate the significance and epidemiology of O. ostertagi infection, enzyme digestion studies of the abomasum are needed. By this method the prevalence and significance of hypobiotic larvae being at the histotropic stage of development can be determined. 3. With the help of parasitologists employed by the county veterinary and food control stations, efforts should be made at acquiring, by aimed coprological examinations, better knowledge of the epidemiology of gastrointestinal helminthosis and the time and rate of infection on pasture, to enable correct timing of anthelmintic treatments where necessary. ACKNOWLEDGEMENTS The authors are indebted to Drs Károly BALÁZS, Alexandra Mihajlovna MILJAJEVA (Mrs B. BALLÓK), László BÁRDOSSI, József BEA, Béla BERTHA, István BERKI, István BOCSÁRSZKI, Ferenc FERKE, Tibor FEHÉR, Elek HUSZÁR, Ferenc ISTENES, Nándor KECSKEMÉTI, Lőrinc KOVÁCS, György LABÁTH, János PRÁMER, János PELCZ, György RUPERT, Ottó RÉVÉSZ, András SZABÓ, Jenő SZABADKAI, János TORNALLYA Y, Zala TIHANYI, László VÉGH, Mrs. I. ZEMLÉNYI for their help in organizing the collection of samples. The conscientious laboratory assistance of Olga HALIK, Emma KÔSA and Mrs. A. HAJDU is gratefully acknowledged. REDL, P. —HOLLÓ, F. — BRAUSWETTER, V.: Adatok a szarvasmarha gyomor-bél férgesség magyarországi elterjedtségéhez A hazai szarvasmarha-állomány gyomor-bél féregfaunájának a megismerése céljából a szerzők az ország 5 megyéjéből származó 58, korábban legelőre járt szarvasmarha gyomor- és vékonybéltartalmának laboratóriumi feldolgozását végezték el. A közülük összesen 55 fertőzött szarvasmarhában 11 féregfajt találtak: Ostertagia ostertagi (91,3%), Grosspiculagia podjapolskyi (55, 1 %), Cooperia punc tata (51,7%), Trichostrongylus axei (48, 2 %), Haemonchus contortus (46, 5 %), Cooperia oncophora (36,2%), Nematodirus h elvetianu s (10, 3 %), Bunostomum phlebotomu m (8, 6 %), Trichostrongylus colubriformis (5,1%), Ostertagia circumcincta (1,7%), Chabertia ovina (1,7%). Az 55 szarvasmarha összféregszámának átlaga 1 059 volt, ami igen enyhe szubklinikai fertőzöttségnek számít. A szerzők továbbá 31 szarvasmarha-oltógyomrot vizsgáltak hagyományos (dekantálási) és enzimemésztéses módszerrel. Közülük 16-ban (51%) trichostrongylida-férgeket találtak.
