Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 21. (Budapest, 1988)

gyakorlati alkalmazási eredményekkel. Meg kell állapítanunk, hogy rendezvényeink száma csökkent a korábbi időszakokhoz viszonyítva, és a részvétel aránya sem érte el többször a várt mértéket. Ugyanakkor a vita, az eszmecsere valamennyi ülésünkön élénk, hasznos és eredményes volt. TUDOMÁNYOS KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG Az MTA-MÉM Állatorvostudományi Bizottsága felkérésére 1984-ben élőterjesztést készítet­tünk, ameljM&emutatta a legfontosabb parazitózisok elleni küzdelem eredményeit, a további munka fő irányait, vizsgálta és elemezte az állategészségügyi hálózat parazitológiai tevé­kenységét. A Bizottság az előterjesztést, az abban lefektetett irányelveket elfogadta. Ez a munka képezte az alapját "Az állati parazitózisok elleni védekezés helyzete és feladatai" cí­mű, a Magyar Állatorvosok Lapjában (1986. 41/5, 291-295) megjelent közleménynek. Vizs­gáltuk és értékeltük az orvosi parazitológia helyzetét elnökségi ülés keretében. Kiemelkedő társadalmi eseménye volt társaságunk életének a KOTLÁN Sándor professzor születése 100. évfordulója tiszteletére tartott emlékülés, amelyen a hazai állatorvosi para­zitológia iskolateremtő egyéniségéről emlékeztünk meg az egyetemen, az MTA képviselői, a tanítványok és tisztelők körében (1987. április 24-25; Parasit, hung. 20: 5-10). Társaságunk tagjai természetesen nemcsak saját rendezvényeinken vesznek részt és tarta­nak előadásokat, hanem - tudományterületünk sajátosságaiból adódóan - számos egyéb hazai és nemzetközi fórumon is. A magyar parazitológia nemzetközi elismertségét jelzik azok az elismerések, felkérések és tisztségek is, amelyeket tagtársaink kapnak és amelyről tájékoz­tatóinkban rendszeresen hírt is adtunk. Most csak két nagyjelentőségű és társaságunk felada­tait alapvetően meghatározó nemzetközi rendezvényt szeretnénk kiemelni. Az egyik az 1987. szeptember 27-e és ektóber 2-a között Tihanyban megrendezett II. Nemzetközi Halparazito­lógiai Szimpózium, amelyen mintegy 120 külföldi parazitológus vett részt, a másik az Euró­pai Parazitológusok Multikollokviuma (EMOP V. ), amelyet 1988. szeptember 4-e és 9-e kö­zött rendezünk meg Budapesten. Ez utóbbira több mint 400 külföldi résztvevőt várunk. Az EMOP V. megszervezése nemcsak óriási feladatot, hanem súlyos felelősséget is jelent szá­munkra, az MPT valamennyi tagja számára, hiszen Európa és részben a tengerentül szak­mai közönsége előtt kell vizsgáznunk szervezésből, vendéglátásból és tudományos eredmé­nyességből. SZERVEZETI KÉRDÉSEK Társaságunknak 220 tagja van. Az elmúlt három évben fájdalmas veszteségek értek bennün­ket. 1986-ban vesztettük el tiszteletbeli elnökünket, LORINCZ Ferenc professzort, JACZÓ Imre, TAKÁCS Aladár, egy évvel korábban pedig CSIZMADIA Imre tagtársunkat. (A közgyű­lés óta eltelt időszakban újabb súlyos veszteség ért bennünket MAKARA György dr. elhuny­tával.) Tagrevíziót hajtottunk végre 1985. év folyamán, amelynek során töröltük azokat a korábbi tagjainkat, akik háromszori felszólításra sem tettek eleget tagdíjfizetési kötelezettségüknek. Tagságunk szakmai összetétele a korábbi arányokat tükrözi: 47% állatorvos, 20% biológus, 16% orvos, 17 % egyéb foglalkozású (gyógyszerész, vegyész, agrármérnök, eü. gázmester, asszisztens, stb. ). 1985-ben kiadtuk tagnévsorunkat és az MPT alapszabályát, amelyet a külföldi társaságoknak is megküldtünk. Pártoló tagjaink létszáma 11. Társaságunk működése anyagi alapjainak biztositásában igen nagy jelentősége van pártoló tagjainknak, akik évente mintegy 60 000 Ft tagdíjjal támogatnak bennünket. Pártoló tagjaink: Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, BOSCOOP Agráripari Szö­vetkezeti Közös Vállalat, BCR Művek, Budapesti Vegyiművek, CHINOIN Gyógyszergyár, ÉGIS Gyógyszervegyészeti Gyár, Hajdúsági Agráripari Egyesülés, Kaposvári Hibridsertést

Next

/
Thumbnails
Contents