Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 20. (Budapest, 1987)
kintve ez a fogalom okozta eddig a legtöbb problémát. Szerintük az átlagos intenzitást erre a fogalomra mindeddig tévesen használták (1. előbb). Az irodalomban több példa van arra, hogy e fent leírt fogalomra a "denzitás" szót használták. A denzitás vagy egyedsűrűség fogalmat azonban a fentebb rögzített értelemben kötelező használnunk, mert csak így maradhatunk összhangban ennek a szakkifejezésnek az általános ökológiai szakirodalomban való használatával. A MARGOLIS-bizottság nem véletlenül hagyott két alternatív kifejezést erre a fogalomra. Az abundancia kifejezést ugyan korábban ajánlották erre a fogalomra (v.o. : MARGOLIS, ANDERSON és HOLMES, 1982), ám hátrányára említhetjük, hogy sajnos, kiterjedten alkalmazzák mint igen általános szakkifejezést kitüntetetten mennyiségi jelentés nélkül. A relatív denzitás talán jobb alternatíva, hiszen az ökológia más területein hasonló értelemben használják, ennek viszont az a hátránya, hogy összekeverhető (és gyakran össze is keverik) a denzitással, vagy úgy tekintik, mintha a denzitásból származnék. A Margolis-bizottság tehát azt ajánlja, ha egy szerző a relatív denzitást, abundanciát, vagy más szóösszetételt, de e fogalmat takaró kifejezést használ, a szerző dolgozata illető helyén mindig adja meg magát a fogalmi definíciót is, hogy elkerüljük a félreértéseket. I nfrapopuláció: egy parazitafaj összes egyede, amely egy gazdaegyedben fordul elő. Szuprapopuláció: egy parazitafaj minden fejlődési alakjának összes egyede, amely egy cönózisban található valamennyi gazdában van. Ezt a kifejezést kétféle módon is helytelenül használják: egyrészt arra, hogy egy parazitafaj összes egyedét jelöljék vele, amely a cönózisban élő gazdafajok egyikének populációjában él, másrészt, hogy egy bizonyos fejlődési állapothoz tartozó összes egyedet jelentsen, amely az adott cönózisban él (például egy galandféregfaj összes aduit egyedet az adott cönózisban élő valamennyi végleges gazdafaj populációiban). Megtelepedés helye (lokalizáció, situs): a szövet, a szerv vagy a gazdaegyed testrésze, ahol a parazitát találtuk. A MARGOLIS-bizottság a "site" szót alkalmasabbnak tartja, mint a "location"-^ utóbbinak a "locality" (a.m. helység) szóval való összecserélhetősége miatt. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a magyar nyelvű szakirodalomban erre a fogalomra jobb hangzású, magyar kifejezést honosítunk meg. A fenti fogalomra a "niche" szó alkalmazását feltétlenül el kell kerülnünk, hiszen annak az ökológiában specifikus értelme van (1. alább). A "habitat" szó erre vonatkoztatva szintén helytelen, mert hiszen az nemcsak a paraziták térbeli elhelyezkedésére, hanem más környezeti elemeire is vonatkozik. Feltétlenül említenünk kell a sűrűségfüggő (density-dependent) és a sűrűségtől független (density independent) tényezők parazitológiában használandó értelmével kapcsolatos problémákat is. Az általános ökológiai szakirodalomban ezeket a kifejezéseket arra használják, hogy leírják azokat a tényezőket vagy mechanizmusokat, amelyeknek az egyes populációkra gyakorolt hatásai (a populációk toleranciaválaszai) az adott populáció denzitásának (egyedsűrŰségének) függvényei, illetve függetlenek az egyedsűrűségtől. A fogalmakat már eddig is alkalmazták a parazitológiában az infrapopulációkra ható ökológiai tényezőkkel kapcsolatban. Mégis, miután inkább az intenzitás , semmint a denzitás az a kifejezés, amelyet egy parazita infrapopuláció egyedszámának megjelölésére alkalmaznak, ezért az intenzitás függő, illetve az intenzitástól független tényezők kifejezés inkább helyénvaló lenne. Ezen fogalmak bevezetésében és használatában igen tanácsos az óvatos magatartás; sok egyéb mellett gondoljunk csak arra, hogy a prevalencia és az intenzitás a parazita populációk olyan paraméterei, amelyeket más-más ökológiai tényezők és mechanizmusok korlátozhatnak vagy szabályozhatnak. Kívánatosnak látszik, hogy a parazitológiai irodalomban az egy gazdaegyedben előforduló paraziták egyedszámára, vagy az egy mintában talált fertőzött gazdák számára vonatkozó egyéb kifejezéseket (pl. féreg vagy parazita teher, féreg vagy parazita terheltség, infekciós arány, a fertőzöttség mértéke, foka vagy szintje stb. ) kerüljük, de semmiképpen se használjuk mennyiségi értelemben, azaz a fenti kifejezések valamelyikével összekeverhető módon.
