Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 20. (Budapest, 1987)
Nos, megfontolásra nagyon is érdemesnek tartom KOTLÁN és KOBULEJ (1972) véleményét, amellyel előbb idézett definíciójukat kiegészítették: "Az idők folyamán kialakult sajátszerű felfogás szerint azonban a "parazitológia" kereteiben csak az élősködő életmódot folytató állatokról van szó. A "parazitológus", e felfogás szerint, olyan szakember, akinek érdeklődési köre, szorosabb szaktudása, ellentétben pl. az ugyancsak élősködő életmódot folytató baktériumokkal foglalkozó "bakteriológus"sal, csak az élősködő állati véglényekre, férgekre és ízeltlábúakra terjed ki. " Megfontolandónak tartom, és nagyonis lehetségesnek, hogy a biológiai evolúció által létrehozott óriási morfológiai, funkcionális és életmódbeli változatosság miatt nem tudunk egyetlen (exkluzív) parazita fogalmat kreálni (a tisztán elméleti konstrukciók eddig a gyakorlat számára használhatatlan általánosságoknak bizonyultak). Lehet, hogy a gazda-parazita rendszerek evolúciójának kutatói és a növényvédelmi parazitológusok más-más definíciót találnak egyértelműen használhatónak (amit azután ők maguk következetesen használnak). Egy olyan szűkített értelmű körülírás, amely szerint parazitáknak nevezzük azon protozoon vagy állati populációk egyedeit, amelyek egy állatban vagy állaton (a gazdaállaton) azt károsítva tartósan vagy ideiglenesen táplálékuk megszerzése céljából tartózkodnak (a parazitáitság általában nem jár a gazdaszervezet elpusztulásával), elméleti szempontból bizonyára csapnivaló. Az olyan megfogalmazás, hogy a paraziták olyan lények, amelyekkel parazitológiai tanszékek és intézetek foglalkoznak, biztosan túl frappáns, tudománytalan, ám nem hagyható figyelmen kívül, hogy a valóságos parazitológiai kutatás így működik. A Magyar Parazitológusok Társaságának eddigi története is a gyakorlati, szűkebb értelmű értelmezések létjogosultságát bizonyítja: Társaságunk a "széles" parazita fogalomnak megfelelően alakult meg, mára nagyjából azok maradtak tagjaink, akik személyükben az előbbi áldefiníció bizonyos létező igazságtartalmát igazolják. Mentegetödzés és köszönetnyilvánítás Ez a dolgozat a KOTLÁN Emlékülésen és a MBT Ökológiai Szakosztályának 1987. február 25-i ülésén elhangzott, tartalmukban egymást átfedő előadások összegzett kivonata. A szerző e tény közlésével igyekszik inkoherens jellegét magyarázni. Maga is úgy látja, hogy valószínűleg nagyobb hiányérzetet kelt majd, mint amekkora hiányt pótol. Mégis, abban a reményben készítette ezt az összeállítást, hogy mint írott anyag, valódi viták kiindulópontja lehet. Őszinte köszönetemet fejezem ki MURAI Évának és KASSAI Tibornak, akik előadásaim öszszeállítására biztattak és hasznos tanácsokkal láttak el, valamint MÉSZÁROS Ferencnek, akinek több szakirodalmi anyag megszerzését és dolgozatom javítását köszönhetem. IRODALOM ANDERSON, R. M. (L974): Mathematical model of host-helminth parasite interaction. In: USHER, M.V. and WILLIAMSON, M. H. (eds): Ecological stability. - Chapman and Hall Ltd, London, p. 43-69. ANDERSON, R. M. (1976): Dynamic aspects of parasite population ecology. In: KENNEDY, CR. (ed.): Ecological aspects of parasitology. - North-Holland Publ. Co., Amsterdam-Oxford, p. 431-462. ANDERSON, R. M. - MAY, R. M. (1978): Regulation and stability of host-parasite population interaction. - J. Anim. Ecol., 47: 219-247, 249-267. ANDERSON, R. M. - MAY, R. M. (1979): Population biology of infectious diseases. - Nature, 280 : 361-367, 455-461. ANDERSON, R. M. - MAY, R. M. (1982): Coevolution of hosts and parasites. - Parasitology, 85: 411-426.
