Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 20. (Budapest, 1987)
talános fogalom kialakítására van lehetőségünk (1. még alább). Ugyanakkor az elműlt években megérett a helyzet az alapfogalmak rögzítésére, a fogalomrendszer áttekintésére. Ennek legfőbb oka, hogy a parazitológiában az alapkutatások erősödésével törvényszerűen járt együtt az a törekvés is, hogy a szünbiológiai fogalmakat a más szünbiológiai tudományágakban már rögzített értelemben, következetesen használjuk. Ezzel egyidőben a parazitológián kívül is több biológiai szakágban erősödött meg az igény a nómenklatúrái zavarok elhárítására, az alapfogalmak rögzítésére. Illusztrációként említem, hogy az IUBS (nemzetközi biológiai unió) 20. közgyűlésén négy, 22. közgyűlésén két bizottság foglalkozott pusztán nómenklatúrái kérdésekkel. A parazitológiai nómenklatúra legfontosabb eseménye az, hogy KASSAI professzor vezetésével a World Association for the Advancement of Veterinary Parasitology kebelében terminológiai bizottság alakult és tervezetet készített (KASSAI és mtsai, 1987) az állatok parazitás betegségeinek standardizált nómenklatúrájára (WAAVP's SNOAPAD). A tervezet lényege, hogy az állatok parazitás betegségeinek vagy infekciójának megnevezésére a parazita latin nevéből (legtöbbször'a nominativus-ból) egy-két betű elhagyásával képezik a tövet és ahhoz egységesen -osis végződést adnak. Harmadrészt, egyre kevésbé elhanyagolható szempont az, hogy az információtárolás,—visszakeresés és feldolgozás— egyre nagyobb hányadát veszik át a számítógépek; márpedig gépeinket nem lehet zavaros értelmű, vagy pontatlanul használt alapfogalmakkal, "kulcsszavak"-kal beetetni. Az ilyenfajta tisztázatlanság könnyen járhat fölösleges pénzkidobással. Ilyen körülmények között különösen kínos, ha a parazitológiában az ökológiai (szünbiológiai) alapfogalmak egységes értelmezésének hiányából még ma is - egyébként elkerülhető - problémák adódnak. Ezért vállalkoztam arra, hogyr 1. magyar nyelven összefoglalom a parazitológia legfontosabb kvantitatív szünbiológiai értelmű fogalmait, kiemelve azokat, amelyek a parazitológiában általános használatban vannak, és amelyeket a parazitológiában működni kívánó ökológusoknak nemcsak ismernie kell, hanem ilyenként elfogadnia is; 2. ismertetem a hazai parazitológus szakkörökkel az MTA Ökológiai Bizottságának állásfoglalását a legfontosabb ökológiai fogalmakkal kapcsolatban; 3. felhívom a figyelmet a modell tudományos fogalmának következetes használatára és a modellezésnek a parazitológiában egyre növekvő fontosságára; 4. rámutatok arra, hogy számos rosszul definiált, esetleg fölösleges fogalmat "cipelünk", ugyanakkor fogalomrendszerünk revíziója hiányokra is ráébreszthet. 5. Végül magának a "parazita" fogalomnak tisztázatlanságára hívom fel a figyelmet. Munkám sok vonatkozásban legfeljebb vitaindítónak tekinthető; alapfogalmaink tisztázásához a parazitológusok legszélesebb közösségének publikációkban is megnyilvánuló aktív közreműködése szükséges. 1. A-parazitológia speciális, szünbiológiai értelmű fogalmai Ezeket a fogalmakat a parazitológusok nemcsak ismerik, hanem szinte nap mint nap használják is. Minthogy azonban használatuk korántsem hibátlan és következetes, az Amerikai Parazitológusok Társasága egy bizottságot választott e szakkifejezések definíciószerű rögzítésére (MARGOLIS és mtsai, 1982). A MARGOLIS-bizottság egy korábbi, kanadai bizottság javaslatait (MARGOLIS, ANDERSON és HOLMES, 19821 felhasználva a Journal of Parasitology-ban jelentette meg állásfoglalását. Alább ezt ismertetem, néhány megjegyzéssel. Űgy gondolom, magát az állásfoglalást minden, a parazitológiában működni kívánó ökológusnak ismernie kell. Prevalencia: adott parazitafaj populációjával fertőzött gazdaegyedek száma osztva a megvizsgált gazdák számával. Rendszerint %-ban fejezik ki. Hazánkban, Kelet-Európa más országaiban, különösen orosz nyelvű közleményekben erre a fogalomra az extenzitás szót használják. E szóhasználatot önmagában nem szükséges kifogásolnunk, de feltétlenül meg kell jegyeznem, hogy angol nyelvű közleményben a jövőben aligha fogják elfogadni. Lényegesen több kifogásolni valót látok abban a gyakorlatban, amikor az egyes anthelmintikumok stb. hatékonyságának elbírálásakor kiszámított " extenz effektivitás "-t a prevalencia változásával egyenértékűként
