Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 20. (Budapest, 1987)
védekezést a hydatidosis visszaszorítására. E munka eredményeit kandidátusi értekezésében is feldolgozta. Elsőként alkalmazta a parenterális széntetraklorid terápiát a heveny májmételykór orvoslására (1955). 2) Ausztráliában való letelepedése után (1957-től) munkássága középpontjában a kérődzők mételyek által okozott bántalmaival, főleg a májmételykórral kapcsolatos mélyreható laboratóriumi és terepvizsgálatok állottak. Tisztázta az ausztráliai Lymnaeida csigák taxonómiáját és megállapította, hogy Ausztráliában a Fasciola hepatica biológiájában egyedül a Lymnaea tomentosa faj tölti be a köztigazda szerepét. Munkásságával kidolgozta a mételyellenes szerek hatásvizsgálatának azóta nemzetközileg elfogadott módszerét. Sok tíj adatot közölt a juhok és szarvasmarhák máj mételykor jának, a juhok heveny paramphistomosisának és a juh dicrocoeliosisnak a patológiájáról, kórélettanáról, immunológiájáról és kemoterápiájáról. Vizsgálta a Fasciola-metacercariák élettartamát. Kimutatta, hogy az üj elterjedési zónákba behurcolt mételyfajok képesek alkalmazkodni az őshonos köztigazdafajokhoz, ezért a behurcolás megakadályozására szigorú rendszabályokat kell érvényesíteni. Az "Advances in Parasitology" 1969. évi 7. kötetében megjelent "Experimental Fascioliasis in Australia" című közleménye összefoglalóan ismertette korábbi eredményeit, s ez időtől kezdve BORAY dr. a mételyek okozta betegségek egyik nemzetközi viszonylatban legismertebb szakértője. 3) A CIBA-GEIGY ausztráliai kutatóközpontjában eltöltött évtizedben (1972-1982) - anélkül, hogy a mételyekkel kapcsolatos alapkutatásait megszakítaná - főleg új mételyellenes szerek kifejlesztésével foglalkozik. A nevéhez fűződik a napjainkban legjobbnak tartott fasciolicid szernek, a triklabendazolnak a kidolgozása, amely szer biztonságos adagolás mellett a fiatal és kifejlett májmételyek ellen egyaránt kiváló hatású. 4) Termékeny új szakasz kezdetét jelentette BORAY dr. munkásságában, amikor 1983-ban átvette a glenfieldi Állategészségügyi Kutató Állomás parazitológiai osztályának a vezetését. Folytatta a paramphistomosis és a fasciolosis járványtanának a vizsgálatát. Legújabban elsőként sikerült izolálnia olyan májmételyeket, amelyek egyes mételyellenes szerekkel szemben gyógyszerrezisztenciát mutatnak. Vizsgálatai újabban a juhok Psorergates ovis atkafertőzöttsége járványtanának és a bántalom elleni védekezésnek a tanulmányozására is kiterjednek. BORAY József dr. demokratikus érzelmű, haladó gondolkodású ember, aki értékeli a Magyarországon végbemenő fejlődést és a maga részéről támogatja is azt. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan tartja a kapcsolatot a hazai szakkörökkel, rendszeresen hazalátogat, különlenyomatok, kiadványok, diapozitívek, kísérleti anyagok küldésével támogatja a korábbi munkahelyén, az Állatorvostudományi Egyetem parazitológiai tanszékén folyó oktató- és kutatómunkát és a Magyar Parazitológusok Társasága által szolgálni kívánt célokat. Érkezett: 1987. május 11. A Magyar Parazitológusok Társasága elnöksége