Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 19. (Budapest, 1986)

gálátokat kezdeményez a lakosság parazitás fertőzöttségének a felmérésére, és megindítja azokat a kutatásokat, amelyek megalapozták a bányászaszály (ancylostomiasis) és a malária ellen később teljes sikerrel végrehajtott eradikációs programokat. Munkatársaival főleg protozoológiai kutatásokat végez, de az echinococcosis járványtanának, valamint a legyek és szúnyogok elleni védekezésnek a kutatása terén elért eredményeivel is világszerte figyelmet keltett. Részint ezek a vizsgálatok készítették elő a LOVREKOVICH, TOMCSIK és LŐRINCZ által irott Bakteriológia, immunitástan, parazitológia című könyv megjelenését 1935-ben és az A maláriáról című monográfiájának a megjelenését 1939-ben, amelyek a maguk idejében nagy visszhangot keltett, kiváló müvek voltak. Az elismerés jeleként a Budapesti Orvos Egyesület LŐRINCZ Ferencet parazitológiai kutatásaiért 1935-ben a BALASSA János díjjal, 1939ben pedig malária-kutatásaiért a MÉSZÁROS Károly díjjal tüntette ki. Az OKI parazitológiai osztályának a létrehozása, munkájának elindítása terén végzett tevékenysége alapján LŐRINCZ Ferencet tekintjük a hazai humán parazitológia megteremtőjének. Szakmai munkájának gyors kibontakozása szempontjából gyakran hangoztatott szerencsésen ösztönző körülménynek tartotta, hogy "a Gyáli úti iskolában" olyan kiváló egyéniségekkel dolgozhatott együtt, mint JOHAN Béla, TOMCSIK József, LOVREKOVICH István, SCHULEK Elemér, PETRILLA Aladár és mások, akik mind ő előtte távoztak az élők sorából. 1934-ben elnyeri a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán orvosi parazitológiából a magántanári képesítést, 1936-ban azonban LŐRINCZ Ferencnek el kellett vállalnia a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen váratlanul megüresedett Közegészségtani és Kórtani Intézet vezetését. Tanítványára, MAKARA Györgyre bízza az OKIban szépen megindult munka folytatását és a rá annyira jellemző ügyszeretettel és igényességgel szervezi meg a közegészségtan oktatását és az intézet munkáját. Itteni tevékenységének legmagasabb szintű elismeréséül LŐRINCZ professzort a szegedi Orvostudományi Egyetem 1980-ban Honoris causa doktorává avatta. 1940-42 között a Kolozsvárra visszaköltözött Ferenc József Tudományegyetem Közegészségtani Intézetét vezeti és az Egyetem Orvosi Karának prodékánja. 1943-ban visszakerül az OKIba, ahol most már igazgatói feladatkört lát el 1946-ig, amikor is, 48 évesen újabb pályamódosításra kényszerül. LŐRINCZ Ferenc az életnek ebben a nem várt újabb próbatételében is bizonyítja rendkívüli emberségét és rendkívüli képességét. 1954-ben megkapja a Munka Érdemérem kitüntetést. 1956-ban elnyeri az orvostudományok doktora fokozatot. Töretlen hittel lát nagyszabású szervező munkához a húsipari kutatások területén. Törekvéseiben új támogatókra talál, a Mestert itt is hűséges tanítványok csapata veszi körül. 1959-ben nyitja meg kapuit azOrszágos Húsipari Kutatóintézet, amelynek ő a megálmodója és ő az első igazgatója is 1970. évi nyugalomba vonulásáig. Elévülhetetlenek azok az érdemei is, amelyeket pályafutásának utolsó, közel negyed százada alatt a hazai élelmiszeripari kutatások fejlesztése terén szerzett. Meggyőződéssel vallotta, hogy napjainkban átütő eredményeket csak az orvosok, állatorvosok, biológusok, ipari és mezőgazdasági szakemberek konstruktív együttműködésével lehet elérni. Személyiségéből összetartó erő sugárzott, amely a gondjaira bízott munkatársakat jó szellemű, tevékeny, baráti közösségekké formálta. örömmel fogadja, amikor a Magyar Parazitológusok Társasága 1964. évi megalakulásakor Ót, aki az MPT létrehozásában is aktív szerepet játszott, az elnökség tagjává választja. És amikor 1967-ben KOTLÁN Sándor lemond a Társaság elnöki tisztségéről, az elnökség öt választja új elnökül. Öt éven át őszinte lelkesedéssel és felelősségteljesen vezeti az elnökség munkáját, 1972-től pedig mint tiszteletbeli elnök, nem lankadó érdeklődéssel vesz részt a Társaság életében. Közreműködik a Társaság folyóiratának, a Parasitologia hungarica-nak a megalapításában (1968), a szerkesztőbizottságnak haláláig tevékeny tagja. A Magyar Parazitológusok Társaságának elnöksége az MPT 1974-ben alapított emlékérmét először LÓRWCZ Ferenc professzornak adományozta. Tudományos és szakirodalmi munkásságának részleteredményeit 171 dolgozatban publikálta. Ezeknek mintegy az egyharmada foglalkozik parazitológiai vonatkozású kérdésekkel. Ezen