Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 19. (Budapest, 1986)

Első nemzetközi protozoológiai konferencia Magyarországon és GELEI József (1885—1952) emlékünnepség Budapesten, 1985. szeptember 3—6. között A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztálya és a Magyar Biológiai Társaság Proto­zoológiai Szakosztálya GELEI József akadémikus születésének 100 éves évfordulóján nemzet­közi protozoológiai kongresszust rendezett. GELEI József az erdélyi Árkoson született 1885. augusztus 20-án, földműves család gyerme­keként. Gimnáziumi és egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte. 1906-tól APÁTHY István tanársegéde, 1910-ben L. GRAFF professzor mellett Gratzban, 1911-ben egy évig R. HERT­WIG mellett Münchenben, majd Th. BOVERI fejlődéstani intézetében dolgozott. Dr. GELEI József a Dendrocoelum lacteum nevű örvényféreg sejt- és szövettani feldolgozá­sa közben felfedezi a kromoszómáknak a meiosis során bekövetkező hosszanti párosodását (1912), ez a vizsgálat egyből ismertté teszi nevét a biológiai irodalomban. A D. lacteumban élősködő Trypanosoma dendrocoeli Fatman egysejtű parazita részletes vizsgálatával kerül először kapcsolatba a protozoonokkal. Számos állatcsoportban (pl. Turbellaria, Cnidaria) ért el kimagasló kutatási eredményeket, de acsillós egysejtűek (Ciliata) citológiai, élettani, rend­szertani és származási, valamint ökológiai kutatása emelte a világszerte elismert nemzet­közi élvonalba. Munkásságának kiemelkedően maradandó eredménye a GELEI-HORVÁTH féle ezüst- és arany-impregnációs módszer kidolgozása (munkáinak jegyzékét lásd: GELLÉRT, J. and MÜLLER, M. : Die wissenschaftliche Arbeiten von József GELEI. - Acta biol. hung., 5: 221-226. 1954. cikkben). GELEI József 1923-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1938-ban válasz­tották az MTA rendes tagjává. 1924-ben nevezték ki a Szegedi Egyetem Általános Állattani és összehasonlító Bonctani Intézetének professzorává, ahol 1952-ben bekövetkezett haláláig mű­ködött. GELEI akadémikus 100 éves születési évfordulóján az utókor tiszteletét TÖRŐ Imre akadé­mikus, a protozoológiai konferencia díszelnöke, TIGYI József akadémikus, az MTA Biológiai Osztálya elnöke, CS. BERECZKY Magdolna az ülés titkára tolmácsolták. Külföldi reprezen­táns protozoológusok közül J. O. CORLISS (USA), M. MÜLLER (USA), J.J. PAULIN (USA), G.I. POLJANSKY (Szovjetunió), J.B. RAIKOV (Szovjetunió) értékelték GELEI munkásságát. Az emlékülésen hangz ottak el VÁRNAI Fe renc: Ujabb eredmények a humán protozoológiában Magyarországon és MATSKÁSI István: Az állatorvosi protozoológia története c. előadások. A budapesti protozoológiai konferencia parazitológiai szempontból is jeles esemény volt. A szabadon élő egysejtűtekkel foglalkozó előadások mellett (A szekció) gazdag parazitológiai programra is sor került. Az állatorvosi jelentőségű protozoonokról (B szekció) 8 előadás epidemiológiai és faunisztikai témákról (B/l szekció); 12 előadás a protozoás fertőzések chemoterápiájáról (B/2 szekció); 8 előadás a halak egysejtű parazitáiról (B/3 szekció) hang­zott el. A humán parazitológia két szekcióban: 9 előadás az amoebás megbetegedésekről (C/l szekció) és 4 előadás a maláriáról és egyéb humán parazita protozoonosisokról (C/2 szekció) szerepelt a programban. A konferencia előadásait a CS. BERECZKY Magdolna szerkesztésében megjelenő: Advances in protozoological research c. kötet tartalmazza (Symposia Biologica Hungarica, 3J3. 575 ol­dal, Akadémiai Kiadó, 1986). Érkezett: 1986. július 12. Dr. LUKÁCS Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents