Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 19. (Budapest, 1986)

a gyomrot és belet az abdomenen készített nyíláson át ki kell húzni. Ha az állat nem elég átlátszó, néhány órára még vissza lehet tenni a KOH-ba. Utána 15-30 percre desztillált víz­be (a lúgot ki kell mosni), majd 10-10 percre felszálló alkoholsorozatba (30; 70; 96%-os), ezt követően legalább 20 percre szegfűszeg-olajba helyezzük, addig, míg teljesen áttetsző lesz az állat. Tárgylemez közepére üvegbotocskával mézsűrűségű kanadabalzsamot csep­pentünk, ebbe egy tolltetűt helyezünk, s fedőlemezzel letakarjuk. A preparátumokat leg­alább egy hétig vízszintes állapotban kell szárítani (ha szállítani kívánjuk, úgy még hat hó­napig is ! ). A preparátumokról a mikroszkópos fénykép felvételeket a Győr-Sopron megyei Kórház Gyer­mekosztályának fotólaboratóriumában készítették. Itt mondok köszönetet önzetlen segítségé­ért és a gondos munkáért dr. MÉHES Károly c. egyetemi tanár főorvos úrnak és munkatár­sainak. EREDMÉNYEK Vizsgálataim a Mallophaga rend két családjából 16 genus 22 fajára terjedtek ki. A fajok rövid morfológiai jellemzését és 34 preparátumról készült mikroszkópos fénykép felvételt tartal­maz a dolgozat. A gazda-parazita kapcsolatokat az 1. táblázatban foglaltam össze. Kilenc rendbe tartozó 19 madárfajról 84 hím, 109 nőstény és 145 lárva ( = L) tolltetű került elő. A legtöbb tolltetű egy vetési varjún élősködött (27 hím, 34 nőstény és 54 L). Az egerészölyv­ről, a balkáni gerléről, valamint a vetési varjúról két-két Mallophaga faj mikrofotóját mu­tatom be. A VIZSGÁLT FAJOK JELLEMZÉSE AMBLYCERA alrend MENOPONIDAE család CiconiphJlus decimfasciatus (Boisduval et Lacordaire, 1835) Gazda: Ny Çti_c^ra^ny^ticorax L., Mohács-sziget, 1970. 09. 24. Megtelepedés helye: 1 o, 1 o, 1 L a bakcsó hátáról. Hosszúkás testű, sötétbarna színű, fehéren redőzött. Testhossza 1,55, szélessége 0,35 mm. Feje félholdalakú. A szemkeret mélyen bemetszett, két nagy fekete folttal. Halántéka nyúj­tott, gömbalakú. Az előtör hosszú, rövid szöglettel, a középtor elkülönített, az utótor rövid, hatszögletű. A potroh hosszúkás, a széle erősen fürészelt, A szelvények sötétbarna szala­gokból állnak. A nőstény utolsó potrohszelvényén sűrű, tömött sorban azonos hosszúságú ser­téket találunk. A hím.utolsó potrohszelvényén csak kevés, közepes nagyságú sörte van (l.kép). Colpocephalum turbinatum (Denny, 1842) Gazda: ColujnJ)aJh.via)_dj^ejUca L., Tárkány, 1953. 10. 15. Megtelepedés helye: lő, l^a test felszínről (pontosabb adat hiányzik). Fénylő, gesztenyebarna. Feje széles. Két fekete szemfoltja van, amely az alapig terjed. Kö­zéptora halvány, utótora széles. A potroh halvány gesztenyebarna, legsötétebb az oldalán, a varratszélek halványak és sűrűn sörtézettek. Az első potrohszelvény a legnagyobb. Az utolsó három potrohszelvény világos cserszínu, az oldalsó széle fürészelt. Lába hosszú, sötétbar­na, a felső részén sötét csíkot találunk rajta. A nőstény 1,8 x 0, 6 mm, potrohának vége Tci­csúcsosodik; a hím kisebb - 1, 5x0,5 mm -, a potroh vége ovális (2-3. kép). Colpocephalum zebra (Burmeister, 1838) Gazda: Cj_cj)nm_ciconia_(L. ), Bácsalmás, 1964. 08. 14. Megtelepedés helye: 1 <3 és 4 £ a test felszínről. Teste hosszúkás, téglalapalakú, 2,5x0,7 mm. Feje nagy, sötét rajzolattal, mély szemtájéki bemetszéssel. Halántéka nagyon széles. Előtora szögletes, rövid oldalszegéllyel. Középtora elkülönített, utótora hatszögletű. Lábszára megvastagodott. Potroha hosszúkás, széle erősen

Next

/
Thumbnails
Contents