Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 18. (Budapest, 1985)

Augusztus 7-1 l-ig állott a fenti osztályon ápolás alatt, felvételi és kibocsátási kérelme a beutalóval egyezett: Oestrus ovis conj. bulbi sin. Sandosten Ca, C vitamin és Naphasolin szemcseppet kapott, panaszmentesen bocsátották haza. Augusztus 13-án, 23-án és szeptember 28-án történt ellenőrző vizsgálatok alkalmával szemészeti eltérést nem találtak. " 2) A második eset 1982. augusztus 16-án Kecskeméthez tartozó Ballószög helységben történt. Az előző esethez kb. 10 km-re belterületi településen. G. J. 25 éves férfi déli 12

n tájban a napon ült, mikor arra figyelt fel, hogy egy általa nevezett "bogár" repült el a szeme előtt, majd a jobb szeméhez kapott, és égő, szúró fájdalmat érzett. Este 19

n-kor jelentkezett a szemészeti ambulancián, ahol réslámpás vizsgálattal észrevehető volt a számtalan mozgó élősködő. Ezután a rovarképleteket eltávolították, amelyeket másnap 17-én reggel a parazitológiai laboratóriumban Oestrus ovis lárvaként azonosítottam. A beteget előzetes megbeszélés után azonnal a László Kórház trópusi osztályára szállították. Itt Inidazol gyógyszeres kezelésbe vették, mert még mindig két élő lárvát találtak a kötőhártya-zsákban. Augusztus 17-től augusztus 28-ig tartott a kezelés, mikor a beteg szempanaszai megszűntek és egészségesen távozott. 3) 1985. július 14-én déli 12 óra 30 perckor B. Andrea 4 éves kislány az óvoda kertjében játszott; hirtelen szeméhez kapott, éles fájdalomról panaszkodott. Azt hitték, homok ment a szemébe, ezért az óvónő vízzel próbálta kimosni a gyermek szemét. Ebéd után lefektették, 15 órakor, felébredés után a gyermek szeme gyulladt volt. 16 órakor hazavitték, sírdogált, szemfájásról panaszkodott. 18 órakor lefektették, de a szeme egyre jobban fájt, este 21 órára teljesen begyulladt, a gyermek erősen tüsszögött. Szülei a kecskeméti kórház szemészeti ambulanciájára vitték, ahol dr. FRECSKA Éva szemész szakorvos réslámpás vizsgálattal a szemcsarnokban 5 db oestrus lárvát fedezett fel, ezeket csipesszel kiszedte, majd tamponnal kitörölte a gyulladt kötőhártya-zsákot. Mydrum és neomycin alkalmazásával a conjunctivitás 4 nap alatt megszűnt. Sem a júl. 15-i, sem az egy hónappal később megejtett kontroll vizsgálat alkalmával nem talált a szemben további élősködőt. Dr. FRECSKA Éva kérésemre a nyüveket alkoholban fixálta és vizsgálat céljára átadta. Megállapítottam, hogy ebben az esetben is a juhbagócs (Oestrus ovis L. ) I. stádiumú lárvái voltak a kórokozók. A fixált nyüveket további vizsgálatra dr. PAPP László (Állatorvostudományi Egyetem Általános Állattani és Parazitológiai tanszéke) rendelkezésére bocsátottam, aki meghatározásomat helybenhagyta. Az alkoholban őrzött lárvák közül egyből Berlese-oldattal a chitin-képletek kimutatását célzó tartós preparátum készült. Erről a preparátumról, illetve alkoholban tartott lárváról készített dr. LOVAS Béla c. docens fotó-dokumentumokat (1-4. ábra). MEGBESZÉLÉS A ritkán előforduló és igen súlyos szemroncsolással járó, - a pettyes hűslégy Wohlfahrtia magnifica (Schiner, 1862) lárvái okozta - ophthalmomyiasis eseteken kívül Magyarországon általában a juhbagócs első stádiumú lárvái a kórokozók. MAKARA és MIHÁLYI (1943) a II. világháború előtti időkből irtak le néhány Oestrus ovis lárvák által okozott emberi kóresetet. Az utóbbi 3 évtizedben 9 esetben jelezték Budapestről, a Balaton környékéről és Kecskemétről (SZTANKAYné GULYÁS és REMENÁR, 1952; SZIKLAI, 1961; BOÉR, 1965; KOZMA, 1976; a jelen dolgozat eseteiről írtak közleményt FRECSKA, KISS és OLÁH, 1986). Bár feltehetően nem minden eset kerül közlésre, meg kell állapítanunk, hogy ritka kórformáról van szó. 1-4. ábra: Oestrus ovis L. I. stádiumú lárvája (Fotó: Lovas B. ) (1= habituskép; 2= feji vége a két szájhoroggal és sertekoszorúval; 3= hátulsó testvége; 4= a hasi oldal horgai és sertéi)