Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 18. (Budapest, 1985)

Először az egyetem szemklinikáján, majd két évig a közegészségtani intézetben dolgozott. Közben iskolaorvosi és középiskolai egészségtanári képesítést szerzett, valamint állatorvosi tanulmányokat is folytatott. 1888-ban közel egyéves tanulmányútra indult. A bécsi állatorvosképző intézetben CSOKOR professzor laboratóriumában kórbonctani, kórszövettani tanulmányokat folytatott, és a bécsi egyetemen KUNDRAT professzor kórbonctani előadásait hallgatta. Meglátogatta München, Stuttgart és Drezda állatorvosi főiskoláit, valamint a berlini főiskolán SCHÜTZ professzornál bakteriológiai vizsgálatokat végzett. Berlinben az egyetem kórbonctani intézetében VIRCHOW előadásait hallgatta. Hazatérve, HUTYRA professzor ajánlatára, 1889-ben nevezik ki a budapesti M.Kir. Állatorvosi Tanintézethez a kórbonctan segédtanárává, majd 1890-ben mint nyilvános rendkívüli tanár kap megbízást a kórbonctani osztály vezetésére. Ugyanezen évben (1890-ben) szerez a budapesti állatorvosi tanintézetben állatorvosi oklevelet. 1892-ben a kórboncolástan és az általános kórtan nyilvános rendes tanárává nevezik ki és megbízzák a parazitológia előadásával is. Ez utóbbi tárgykörből, 1915-ben, a budapesti egyetem orvosi karán magántanári képesítést nyer. RÁTZ István professzort szépen ívelő pályáján számos kitüntetés és tudományos munkásságát elismerő megbecsülés érte. Számos hazai és külföldi (olasz, francia, német és amerikai) tudományos egyesületnek lett vezetőségi, levelező és tiszteletbeli tagja. 1903-ban a Magyar Tudományos Akadémia is levelező tagjává választotta. Székfoglaló előadását kedvenc témaköréből, a parazitológiából tartotta. Az izmokban előforduló véglények és a magyar faunában előforduló fajaik címen. A kormányzat, kiváló munkásságának az elismeréseként, többek között, 1899-ben a Ferencz József-rend lovagkeresztjével, majd 1908-ban a III. osztályú vaskoronarenddel tüntette ki; 1911-ben a m.kir. udvari tanácsosi címet is elnyerte. Engedjék meg, hogy mielőtt RÁTZ István parazitológiai munkásságát ismertetném, régebbi nekrológok, visszaemlékezések alapján az ő egész egyéniségére, tevékenységére is vázlatosan rámutassak. RÁTZ István vezetése alatt az általa átvett intézet teljesen átalakult. Tanársága kezdetén az akkor még földszintes Rottenbiller utcai kórbonctani intézetben mindössze három szoba és egy egyszeri!' boncolóhelyiség állt rendelkezésére, fölszerelése, néhány egyszeriTmikroszkópon kívül, alig volt. Az 1900-ban megindult épitkezés eredményeképpen emeletessé vált épületben azonban már olyan lehetőségek alakultak ki a mélyebb kutatómunkához, amely hosszú időre meghatározó volt az intézet hírnevének a megalapozásában. RÁTZ professzor, aki eleinte gyakorló orvosnak készült, mind tanári, mind tudományos irodalmi, mind társadalmi és közéleti tevékenységével nagy közmegbecsülést vívott ki magának. A szónak a legnemesebb értelmében professzorrá vált. Az akkori főiskolának a legkiválóbb tanárai közé tartozott. Világosan megfogalmazott, szépen felépitett és folyamatosan érdekes előadásai mintaszerűek voltak. Kedvvel, szeretettel tanított. Minden előadására külön-külön lelkiismeretesen felkészült és a katedrán nem csupán a tananyag tételes ismertetésére szorítkozott. Ennek köszönhette, hogy mindenkor sikerült hallgatóságának a figyelmét lebilincselnie. Folytonosan igyekezett tanítási módszereit tökéletesíteni, és hallgatóiba is a tudás iránti vágyat, akaratot minél jobban átültetni. A kötelességtudásnak rendkívül szigorú mértékét alkalmazta elsősorban önmagával szemben, de kérlelhetetlenül megkívánta másoktól is. A vezetése alatt álló intézmény a fegyelem, a rend és a pontosság otthona volt. RÁTZ professzor tanári működésének egyik fontos elemét képezte a szemléltető anyag fejlesztése. Ekkor teljesedett ki a kórbonctani intézet {részben parazitológiai tárgyú) preparátumgyűjteménye, amely ma is a kórbonctani múzeum alapját képezi, és annak idején az itt megfordult külföldiek körében is oly nagy sikert aratott. Korai halála az oktatás terén egy dédelgetett tervét nem engedte megvalósítani (amelyhez pedig rendszeresen gyűjtötte az anyagot), azt, hogy gazdag ismereteit tankönyv formájában is a hallgatóság rendelkezésére bocsássa. RÁTZ professzor tudományos munkássága elsősorban három területre terjedt ki, a kórbonctanra, a parazitológiára és a mikrobiológiára. Kórbonctani és bakteriológiai munkáiban fő-