Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 16. (Budapest, 1983)

ÖSSZEFOGLALÁS Az amidostomosis hazánk lúdállományainak gyakori nematodosisa. Általános elterjedtsége ellenére kontinentális klimatikus viszonyaink miatt csak kivételes esetekben, a kedvező körülmények véletlen összejátszása esetén jelentkezik klinikai tünetekben is megnyilvánuló helminthosis alakjában a legelót járó ludak között. Ezért tervszerű védekezést nem folytatnak ellene, jóllehet minden feltétel adott akár devastaciójának a megvalósításához is. Jelentősége mégsem hanyagolható el, mert a lúdtömés eredményességének fontos rizikótényezője. A még aránylag enyhén fertőzött állatok ztízógyomra sem bírja az amidostomumok okozta elváltozások miatt a töméssel járó súlyos megterhelést. A csupán 100-200 féregből álló populáció is a gazda elhullását eredményezheti. Ennél kevesebb féreg a hizlalás eredményességét kérdőjelezi meg: az állatok lassabban gyarapodnak, a takarmányt rosszul értékesítik, májuk nem éri el a kivánt tömeget. Ezért a tömésre szánt ludakból ajánlatos maradéktalanul (0, 01%-os Ditrifonos ivóvíz itatása 6 napon keresztül) elhajtani a férgeket. IRODALOM BARUS,V. (1964): Über die exogene Phase des Entwicklungszyklus von Amidostomum fulicae. - Z. Parasitkde, 24: 1 12-120. BAUSOV,I.A. (1969): cit. VETÉSI, F. - PHUC, D.V. - VARGA, I. : Histopathological changes in the gizzard of goslings, ducklings and chickens experimentally infected with Amidostomum anseris. - Acta vet. hung., 24: 113-128. BUNYEA, H. - CREECH, G. T. (1926): The pathological significance of gizzard worm disease of geese. - North Amer. Vet. J. , 7/6: 47-48. COWAN, A.B. (1955): Some observations on the life history of Amidostomum anseris (Zeder, 1800). - J. Parasit., Sect. 2 (Suppl.), 41/6: 43-44. CRAM, E.B (1931): Life history of Amidostomum anseris

. - J. Parasit., 18: 48-49. CVJETAJEVA, N.P. - VASZILYEV, A.A. (1963): Izucsenyie voszsztanovityelynich processzov V organyizme guszjej poszlye izlyecsenyija ich ot amidostomoza. - Tr. VIGISz, 10: 142-168. CZAPLINSKI, B. (1962): Nematodes and Acanthocephales of domestic and wild Anseriformes in Poland. I. Revision of the genus Amidostomum Railliet et Henry, 1909. - Acta parasit. pol. , 10: 125-160. CZAPLINSKI, B. (1967): O szpecificsnosztyi nyekotorich vidov parazityirujuscsich u Anseriformes. - Helminthologia, 8: 87-91. CZAPLINSKI, B. - MALCZEWSKI, A. - SWIETLIKOWSKI, M. (1956): Wplyw subklinicznej invazji Amidostomum anseris (Zeder, 1800) na wzrost i tucz g|si. - Wiad. parazyt. 5 (Suppl. ) ENIGK, K. - DEY HAZRA, A. (1967): Zur Behandlung des Amidostomum-Befalles der Gans. D.T. Wschr. , 74: 524-530. ENIGK, K. - DEY HAZRA, A. (1968): Die perkutane Infektion bei Amidostomum anseris (Strongyloidea, Nematoda). - Z. Parasitkde, 3J_: 1 55-165. ENIGK, K. - DEY HAZRA, A. (1969): Zum Verhalten der exogenen Entwicklungsformen von Amidostomum anseris (Strongyloidea, Nematoda). - Arch. Geflügelkde, 3_3: 259-273. ENIGK, K. - DEY HAZRA, A. - BATKE, J. (1973): Zur Wirksamkeit von Mebendazol bei Helminthosen von Huhn und Gans. - Avian Pathology, 2: 67-74.