Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 16. (Budapest, 1983)
A felsorolt okok miatt a hazai gyakorlat számára hozzáférhető egyéb korszerű nematocid szereket is - mebendazol és tetramizol - kipróbáltuk amidostomosisban. A kísérlet tanúsága szerint mind a két szer egyszeri p.o. adásával 20-30 mg/ttkg, ill. 40-60 mg/ttkg adagban maradéktalanul elhajtja a kifejlett amidostomumokat és a 4. stádiumú lárváknak egy részét (KOBULEJ, 197 5). így, ha egy lúdállományt maradéktalanul meg akarunk szabadítani az amidostomumoktól, akkor a beavatkozást 10-12 nap múlva meg kell ismételni és a két kezelés között az állatokat Amidostomum -lárváktól nem szennyezett helyre kell áttelepíteni. Ha ehhez hozzávesszük azt a tényt, hogy egy kifejlett lúd egyszeri kezeléséhez szükséges Ditrifon, tetramizol, ill. mebendazol 0, 09, 1,72, ill. 1, 80 Ft-ba kerül*, akkor mindjárt kiderül, hogy melyik szerrel célszerű operálni. AZ AMIDOSTOMOSIS JÁRVÁNYTANA, A VÉDEKEZÉS SZERVEZÉSE Az amidostomosis ellen racionális védekezés megszervezéséhez vagy éppenséggel devastatiójának tervezéséhez az alapot a bántalom járványtanának az ismerete nyújtja. Az amidostomosis járványtanát a következő tényezők határozzák meg: a 3. stádiumú, invázióra alkalmas lárvák tulajdonságai és alkalmazkodási képessége, a kifejlett férgek élettartama a gazdában, a nőstények ivari produktivitása, a gazdaszervezet kora, a gazdaszervezet aktív védekezése a féregpopuláció ellen, idegen (járulékos) gazdák szerepe az A. anseris terjedésében, az évszakok változásával kapcsolatos klimatikus viszonyok alakulása. Az A. anseris terjedését a 3. stádiumú, invázióra alkalmas lárvák biztosítják. Ebben a lárvák szerepe nem korlátozódik pusztán arra a tényre, hogy fertőzik a gazdát, hanem fontos szerep jut nekik a fajnak hosszú időn keresztül való fennmaradásában a legelő viszonyai között. Az A. anseris 3. stádiumú lárvájának a kialakulásához sokkal rövidebb időre van szükség, mint a hasonlóan exogen fejlődés" geohelmint-fonalférgeknek. Tavasszal, nyáron, amikor az utóbbiak 3. stádiumú lárváinak a kialakulása kereken egy hét alatt zajlik le, az Amidostomumlárvának ehhez csupán 3-4 napra van szüksége. Ennek az a magyarázata, hogy az A. anseris törzsfejlődése hideg körülmények között zajlott le, mert eredeti gazdája - a vadlúd - északon, a tundrán költ. így hazánk viszonyai között már aránylag korán tavasszal - április folyamán erősen szennyeződhet az Amidostomum 3. stádiumú lárváival a legelő, ami kislibák masszív inváziójának a forrása lehet. A 3. stádiumú Amidostomum -lárva kifejezetten higrofil, ami szintén a törzsfejlődés során ható körülményekkel függ össze: gazdája a vízzel szorosan összefüggő területek lakója. A lárva jól alkalmazkodott a vizi életmódhoz: sok szíkanyagot tartalmaz, amely egyrészt a víz felszínén tartja, másrészt képessé teszi, hogy sokáig életben maradjon. A geohelmint-fonálférgek 3. stádiumú lárváira jellemző, hogy 1 5°C fölött vízben élénken mozognak. Mozgásuk annál élénkebb, minél magasabb a közeg hőmérséklete. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 25-28°C-on a lárvák igen élénkek, 0-4°C-on pedig nem mozognak, megmerevednek. A mozgás - élénkségének arányában - energiafelhasználással jár. A 3. stádiumú geohelmint fonálféreglárvák közismerten nem táplálkoznak, mert a 2. vedlés kutikulája rajtuk marad. így kézenfekvő, hogy annak a geohelmint fajnak az invázióra alkalmas lárvája marad tovább életben, amely több szíkanyagot hozott magával a petéből. Az A. anseris 3. stádiumú lárvái sok szíkanyaggal rendelkeznek, s így nyáron is, amidőn a víz hőmérséklete, amelyben tartózkodnak, 25-28°C, négy-hat hétig életben maradnak. Szikanyaguk ez idő alatt fokozatosan csökken, s ez azt eredményezi, hogy mozgásuk erélye idővel alábbhagy, és lassan a vízoszlop aljára süllyednek, de fertőzőképességüket egy ideig még megtartják. *1975. évi árak mellett.
