Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 16. (Budapest, 1983)

Összefoglalásként megállapítható, hogy az A. anseris mérsékelten kórokozó hatású fonálféreg. Naposlibák 1 000 lárvával történő fertőzése ritkán elhullást okozhat. Kéthetes ludakat 1 000-2 000 lárvával fertőzni lehet anélkül, hogy elhullás jelentkeznék közöttük. Négyhetes libák között az 5 000 lárvával történő fertőzés az állatok egy részének az elhullásával jár. Kifejlett ludaknak 5 000 lárvával történő fertőzése klinikai tünetekben megnyilvánuló megbetegedéssel nem jár. De a tömésre szánt ludak 1 000 lárvával való fertőzésének következményeként már tömeges elhullással számolhatunk. GAZDASPECIFICITÁS. A GAZDA SZERVEZETÉNEK ÁTHANGOLODÁSA AMIDOSTOMOSISBAN Az A. anseris nem kimondottan stenoxen élősködő, mert alkalomszerűen a lúdon kívül más, rendszertani szempontból a lúdtól esetleg távolálló gazdákban nemcsak megtelepszik, hanem ivarérettségre is szert tesz. Saját megfigyeléseinken kívül irodalmi adatok is tanúsítják a fajnak ezt a képességét. V / RYSAVY és társai (1955) a balkáni gerlét (Streptopelia decaocto) ismételten sikeresen fertőzték az A. anseris lárváival. A fertőzés eredményeként kifejlett hímekből és nőstényekből álló féregpopuláció keletkezett. JARON (1965; cit. CZAPLINSKI, 1967) kísérleteiben a házi galambot fertőzte sikeresen az A. anseris lárváival. Az ezekből kifejlődő hímek és nőstények azonban nem voltak alkalmasak utódok létrehozására. PHUC és VARGA (197 5) A. anse rislárvákkal naposkacsákat és naposcsibéket fertőztek. A naposkacsákban a lárvákból ivarérett féregpopuláció jött létre, amelynek egyedei semmiben sem különböztek a párhuzamosan fertőzött naposlibákban kialakult Amidostomum-egyedektől, mert a hímek és nőstények kopulációja után az utóbbiak fertilis petéket termeltek. Az ezekből kialakult lárvákkal nemcsak ludakat, hanem kacsákat is sikeresen fertőzni lehetett. A féreg fejlődése a kacsákban ugyanúgy zajlott le, mint a ludakban, azzal a különbséggel, hogy a take mértéke jóval elmaradt az utóbbiakétól. A naposcsibékben is megtelepedtek a lárvák, fejlődésnek is indultak, ami azonban nem tartott 20 napnál tovább; ebben a gazdában ivarérett amidostomumok nem alakultak ki. Naposcsibéket nekünk is sikerült az A. anseris lárváival fertőznünk (KOBULEJ, 1967). A csibékben a lárvák fejlődésnek indultak, 4. stádiumú lárvákká alakultak, de ezek erejéből már nem tellett a 4. vedlésre, így ivarérett egyedek nem jöttek létre. Egy esetben néhány in vitro ecdysisre "kényszerített" lárvával egynapos csibét fertőztünk. Ezekből 24 nap múlva egy teljesen fejlett nőstény alakult ki. Ezután történt, hogy egy háztáji gazdaságban, ahol súlyos amidostomosis volt a ludak között, pulykák is voltak, amelyek viszont syngamosisban szenvedtek. Július végén a tárgyévben kelt fiatal pulykák között néhány elhullás is volt syngamosis miatt. A hullák boncolása során nagy meglepetésünkre az egyik pulyka zúzógyomrában két hím és egy nőstény A. anseris férget találtunk. A nőstény uterusában peték voltak, de ezek megfelelő körülmények között sem indultak barázdálódásnak. Feltehetően az idegen gazdában nem került sor a férgek kopulációjára, vagy a hímek gonádjai nem termeltek hímcsírasejteket, jóllehet mikroszkóp segítségével nem lehetett morfológiai rendellenességet megállapítani rajtuk. Egy másik esetben pedig syngamosis miatt boncolt fogoly (Perdix perdix) zúzógyomrában találtunk egy kifejlett hím A. anseris példányt. Morfológiai vizsgálata semmilyen rendellenességet sem derített ki. Sem RYSAVY és társai (1955), valamint JARON (1965), sem a mi esetünkben (KOBULEJ, 1967) nem lehet szó tévedésről. Az A. anseris olyan jellegzetes morfológiai bélyegekkel rendelkezik, hogy nem téveszthető össze a balkáni gerlében, a galambban, a pulykában, ill. a fogolyban előforduló nematódákkal. Ezek a megfigyelések arra utalnak, hogy nem lehet egyetérteni ENIGK és DEY HÁZRA (1968) állításával, miszerint az A. anseris csak a valódi ludfélékben telepszik meg. PHUC és VARGA