Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 16. (Budapest, 1983)
követték nyomon. Kísérletükben az ürülés görbéje öt csúcsot mutatott. Ezek a csúcsok a féreg biológiai aktivitását jelzik a parazitózis prepatens és patens szakaszában. Az utolsó csúcs feltűnően kiugró, jeléül annak, hogy a parazitózis patens szakaszában a plazmafehérjék ürülése fölöttébb intenzív. A plazmafehérjék ürülése miatt - részben a férgek vérszívása, részben az "exsudativ gastritis" következtében - a gazdaállat tetemes fehérjeveszteséget szenved. Egyébként a 23 napig tartó kísérletben a 6 legerősebben (3 000-5 000 lárvával) fertőzött állat a 11. , 13., 14., ill. 19. napon elhullott. Az A. anseris kórokozó hatását és a vele járó elváltozásokat számos szerző vizsgálta (BUNYEA és CREECH, 1926; CVJETAJEVA és VASZILJEV, 1963; LABATUT és társai, 1958; OLIVER, 1952; OTY ELINA, 1961; RIDALA, 1964; ULLRICH, 1932; VETÉSI és társai, 1976; VSZEVOLODOV, 1938). Afelsorolt szerzők közül csupán CVJETAJEVA és VASZILJEV (1963), valamint VETÉSI és társai (1976) vizsgálták az elváltozások histogenesisét kísérleti körülmények között. Ezek az elváltozások okozzák a zúzógyomor működésének zavarát. Az utóbbi szerzői együttes a vizsgálatokat naposlibákon, naposkacsákon és naposcsibéken párhuzamosan végezte. Az egyenként 500 lárvával fertőzött állatok közül az invázió 5. és 30. napja között ötnaponként 3-3 fertőzött és l-l kontrollállatot irtott ki, és a sérült szerveket szövettanilag megvizsgálta. A szerzők az 5. napon lymphocytás és histiocytás beszűrődéses gócokat találtak a zúzó nyálkahártyájában. Sok eosinophil szemcsét tartalmazó sejt is látható volt, amelyeknek csupán 25%-áról lehetett erős nagyítással biztosan megállapítani, hogy heterofilek. Mind a mirigyes-, mind a zúzógyomor tubuláris mirigyei a fokozott működés jeleit mutatták. A 10. napon a mirigyes és elszarusodott réteg határán már számos féregmetszet volt látható. Itt a hengeres hámsejtek ellaposodtak, a propria pedig nyomás okozta atrophia jeleit mutatta. A keratohyalin termelése látszólag nem mutatott zavarokat, de az elszarusodott réteg helyenként hiányosságot tüntetett fel és itt tömegesen vörösvértestek voltak láthatók. Gócos eosinophil-sejtes beszűrődés is volt a lamina propriában. Sejtes beszűrődés volt a véredények körül az izomközötti kötőszövetben is. A sejtes beszűrődést jobbára histiocyták, lymphocyták és eosinophil-sejtek alkották. A mirigyes gyomorban ekkor a férgek keresztmetszeteit már nem lehetett látni ugyan, de szembetűnő volt az erős secretio. A fertőzés 15. napján a zúzógyomor nyálkahártyájának a felső rétege heveny, exsudativ gyulladás jeleit mutatta. Az elszarusodott réteg hiányos volt és az ivarérett férgek átmetszeteit tartalmazta. A csöves mirigyek lumenében is lehetett férgeket látni, ami a mirigysejtek nyomás okozta atrophiájára vezetett, és helyenként a nyálkahártya felületes rétegének az erózióját okozta. A főleg lymphocytákból és histiocytákból, helyenként pedig még eosinophilekből álló sejtes beszűrődés inkább elszórtan jelentkezett, nem kötődött a férgek környezetéhez. A nyiroktüszők proliferációja megfigyelhető volt a nyálkahártya basalis részében. A fertőzés 20. napján már szembetűnt a nyálkahártya proliferációja. A proliferáló részekben elszórtan lymphocyták, histiocyták és eosinophilek voltak. A fellazult, széles, elszarusodott rétegben férgek és ezek petéi voltak láthatók. A fertőzés 2 5. napján is voltak férgek a mirigytubulusok superficialis részében, valamint szabadon az elszarusodott rétegtől megfosztott részeken. A propriában a heveny és félheveny gyulladás képét a bőségesen képződött collagen rostok jelenléte tarkította. A férgekkel érintkező nyálkahártyában enyhe eosinophil beszűrődés volt. A mirigyes gyomorban az inváziónak ebben a szakaszában a propria lymphoid folliculusainak a hyperplasiája, valamint a submucosából a propriába terjedő gyulladás képe volt látható. A fertőzés után 3 0 nap múlva a fellazult elszarusodott réteg teljes mélységében vérömlések és féregpeték, a nyálkahártya és az elszarusodott réteg között képződött tág résekben pedig férgek voltak. A férgekkel érintkező nyálkahártya atrophizált, propriájában pedig eosinophilsejtes beszűrődés volt kimutatható. Másutt vagy lymphocyták és histiocyták proliferációjától kísért félheveny gyulladás, vagy kötőszövet proliferációval (collagen rostok) járó gyulladás volt a szembetűnő. A lymphoid folliculusokban kifejezett reticulocyta-hyperplasia volt.
