Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 14. (Budapest, 1982)

közönséges májmétely példányokkal addig októbernél korábban soha sem találkoztunk jeléül annak, hogy nálunk az állatok fertőződésére legkorábban augusztus végén-szeptember elején kerül sor. Összefoglalásként a következő tényeket tartjuk szükségesnek még egyszer kihangsúlyozni. Az amfibiotikus L. truncatulának - hazánkban az F.hepatica kizárólagos köztigazdájának - a fasciolosis járványtana szempontjából kétféle biotópját különböztetjük meg. Az elsőrendű vagy stacioner biotópok - amelyekben a csiga populáció egyedszáma nem válik tömegessé - a fasciolosis járványtanában nem játszanak számottevő szerepet. A másodrendű vagy temporer biotópokban a körülmények kedveznek a csiga szaporodásának, azért itt az L. truncatula populációk egyedszáma hirtelen megnő. Tehát hazánkban a másodrendű csiga-tenyészhelyek játszanak döntő szerepet a fasciolosis járványtanában, ezért a bántalom előrejelzése az itt zajló események megfigyelésén alapszik. A másodrendű csiga-tenyészhelyek kialakulásában sok, igen változatos tényező játszik szerepet. Ezek közül a legfontosabbak a csapadékmennyisége és megoszlása, a párolgás erélye, a talaj topográfiája, minősége és összetétele. Ezért előre nem lehet tudni, hogy hol és mikor alakulnak ki másodrendű csiga-tenyészhelyek és főleg fennállanak-e a Fasciola parthenogoniájának a befejeződéséig, amihez hazánkban nyáron 2,5-3 hónapra van szükség. Az előrejelzéshez szükséges megbízható információkhoz ugy juthatunk hozzá, ha lépésről-lépésre nyomon követjük a másodrendű' csigatenyészhelyek kialakulását és a bennük zajló eseményeket. Az elmondottak alapján most már az is világos, hogy nem létezik egy egységes séma, amely szerint hazánk minden legelőjét el lehet bírálni a fasciolosis járványtana szempontjából. A sok tényező és ezek változása miatt, az ami egy legelőre egyik évben érvényes, a következő évben nem biztos, hogy az. A fasciolosis járványtana hazánk viszonyai között A fasciolosis járványszeríi fellépését ugyanazok a tényezők határozzák meg, amelyek a másodrendű csigatenyészhelyek kialakításában is fontos szerepet játszanak, ezenkívül azonban még fontos szerep jut ebben az állatok mozgatásának az adott terepen, a legeltetés módjának és az állatsürüségnek a legelőn. A fasciolosis hazai járványtanának tanulmányozásában először azt kellett tisztáznunk, hogy a kórokozó petéi, fejlődési alakjai a köztigazdában és végül a metacercariák hazánk viszonyai között tulélik-e teleink viszontagságait a legelőn. Ezt háromféle módon lehet bizonyítani: A petéket, a mesterségesen fertőzött csigákat a bennük lévő parthenitákkal és a metacercáriákat természetes viszonyok között teleltetjük. Az igy nyert adatok megbízhatóak, de a módszer körülményes. Ezekhez az adatokhoz közvetett módon egyszerűbben is hozzá lehet jutni. Egyrészt ugy, hogy tavasztól kezdve, midőn már könnyen begyüjthetünk kellő mennyiségű L. truncatula példányt, vizsgáljuk bennük a parthenitákat, másrészt megfigyeljük, hogy a tárgyévben született és a fertőzött anyjukkal legelt bárányok ürülékében mikor jelennek meg az első F. hepatic apeték. Az így nyert adatok a vizsgálatok számának arányában közelítenek a valósághoz. Mi az utóbbi kétmódszer segítségével vizsgáltuk a kérdést. Négy év- 1963-1966 - folyamán (12) 27 ezernél is több - május derekától augusztus végéig kéthetenként gyűjtött- L. truncatula példányt vizsgáltunk meg. A vizsgálat eredménye alapján arra kellett következtetnünk, hogy hazánk viszonyai között - a már korábban említett okok miatt - az F. hepatica petéi és parthenitái a köztigazdában legelőink viszonyai között nem telelnek át. Áttelelésükre csak olyan szélsőséges téli csapadékmennyiség esetén kerül sor, amilyen az 1979-ről 1980-ra váltó télen volt, amikor november derekától márciusig vastag, összefüggő hótakaró borította az egész országot. Ilyen extrém csapadékmennyiség azonban nagyon ritka eset hazánkban. A megfigyelés adatai egyértelműek: a több mint 27 ezer megvizsgált csigában az első parthenitákat csak június derekán találtuk meg és ezek kivétel nélkül sporocysták voltak, jeléül annak, hogy a köztigazda a tavasszal legelőre került F. hepaticapetékből kialakult miracidiumokkal fertőződött. Nem képeztek kivételt azok a csigák sem, amelyeket tavasszal olyan legelőn gyűjtöttük, ahol az eló'ző év őszén súlyos heveny fasciolosis volt a juhok között. Több mint 10 éven keresztül vizsgáltuk a tárgyévben született és fertőzött anyjukkal legelt bárányok bélsarát azért, hogy regisztráljuk az első Fasciola-peték megjelenésének az időpontját. Az adatokat az 1. táblázat tartalmazza.