Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 14. (Budapest, 1982)

tenyészhellyé alakulhat (1. a 2.ábrát). Az elsőrendű biotópról levált mikrobiotópok csak abban az esetben lesznek az Ij^tr^mcatula másodrendű biotópjaivá, ha ennek a körülmények kedveznek. Pl. ha feltételezzük, hogy az igy levált biotópban rekedt egy apró hal, amely ott hamarosan elpusztul és rothadásnak indul, akkor ez nem válik a törpe iszapcsiga másodrendű biotópjává, mert a csiga csak az oxigéndús, tisztavizííbiotópokat kedveli. Keletkezhetnek óriási tömegben másodrendű csigatenyészhelyek pl. egy gondozott mederben folyó patakot szegélyező legelőn is. Ebben az esetben az elsőrendű csigatenyészhelyről valamilyen módon kijutottak a csigák (hirtelen zápor miatt a patak vize kilépett a medréből és csigákat sodort ki az elsőrendű biotópból) a környező legelőre. Ha a patakmedret szegélyező legelő szintje alacsonyabb a patak vízszintjénél, akkor a közlekedő edények törvénye értelmében és a talaj hajszálcsövessége következtében az adott legelőn apró tócsák keletkezhetnek, amelyek megannyi másodrendű törpe iszapcsiga-tenyészhellyé válhatnak (1. a 3. ábrát). Másodrendű csigatenyészhelyek keletkezhetnek a patakot szegélyező legelőn abban az esetben is, ha a patak a vízszint alacsony állása miatt nem tudja ugyan vizzel ellátni a potenciális mikrobiotópokat, de csapadékos a nyár, s igy a lehullott eső tartja fent bennük a szükséges vízszintet. A legelő területén ez esetben óriási töm égben alakulhatnak ki 1-2 cm mély, tehénlábnyomnyi vagy annál valamivel nagyobb lapos kilúgozott mélyedések - másodrendű törpe iszapcsigatenyészhelyek (1. a 4-5. ábrát). Ezekben mind a csigák fejlődésének, mindaz F. hepaticapeték em3. ábra. Egy gondozott árokban folyó patak űrszelvénye, amelytől jobbra, a vízszintnél alacsonyabban helyeződő legelőrészen másodrendű csigatenyészhelyek alakultak ki bryogoniájának, majd a par

thenogoniának maximálisan kedveznek a körülmények, s igy minden feltétel adott a cercariák óriási tömegének a kialakulásához. A fasciolosis előrejelzésében ezekre a jelenségekre kell támaszkodni. Mivel a másodrendű csigatenyészhelyek rendszerint a legelő körülírt területeit foglalják el, szükség esetén csigaírtáshoz is csak itt célszerű folyamodni. A másodrendű csigatenyészhelyek változatos formában jelentkeznek, s igy felkutatásuk esetenként csak körültekintő munkával lehetséges. Volt eset, amikor a juhok legelőbeli itatóvályúja bizonyult másodrendű csigatenyészhelynek. A mintegy 10 m hosszú, alul 30 cm széles és mintegy 35 cm magas vályú alján az itatás után mindig maradt 10-12 cm-nyi mélységű víz. A jól átitatódott, már félig korhadt favályú oldalát dús zöld-moszat szőnyeg borította. Ezen minden tenyérnyi területen 5-10 jól megtermett L. truncatulapéldány legelt. Az augusztus derekán vizsgált csigák 35%-ában voltak F. hepatica-partheniták. Ilyen másodrendű biotópok természetesen, csak kivételes esetekben jönnek létre. 4.-5. ábra. Vízállásos legelő másodrendű csigatenyészhelyekkel (a magas fű között kisebb-nagyobb kilúgozott területekkel)