Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 11. (Budapest, 1978)

GREUEL, E, - KUIL, H. - ROBL, R. (1975): Synergism between Meüchlorpindol and Methylbenzoquate against E. acervulina. - Z. Parasitenk. 46, 163-165. HANEY, M.E. - HOEHN, M.M. (1967): Monensin, a new biologically active compound. I. Discovery and isolation. - Antimicrobial Agents and Chemotherapy, 349- 352. JEFFERS, T.K. - CHALLEY, J.R. (1973): Collateral sensitivity to 4-hydroxiquinolines in Eimeria acervulina strains resistent to metichlorpindol. - J. Parasit., jj9, 624-630. PELLÉRDY, L. - VERSÉNYI, L. (1974): A coccidiosis korszerű gyógyszerei. Magy. Áo. Lapja, 29^ 663-667. PORTER, D.B. - JOHNSON, CA. (1966): Buquinolate - abroad spectrum coccidiostat. 13th World's Poultry Congress Proc, 443-451. REID, W. (1961): Coccidiostats: 1948-1961. The Southwestern Veterinarion, 13. 18-22. RE ID, W.M. - BREWER, R.N. (1967): Efficacy studies on metichlorpindol as a coccidiostat. - Poultry Sei., 46_, 1118-1122. RYLEY, J.F. (1975): Lerbek, a synergistic mixture of methyl benzoquate and clopidol for the prevention of chicken coccidiosis. - Parasitology, 70, 377-384. SHUMARD, R.F. - CALLENDER, M.E. (1968): Monensin, anew biologicaUy active compound IV. Anticoccidial activity. - Antimicrobial Agents and Chemotherapy, 369-377. VERSÉNYI, L. (1970): Coccidiostaticumok összehasonlító értékelése. - Parasit. Hung. , 3, 197-206. Érkezett: 1978. március 2. Dr. VERSÉNYI, L. Állatorvos tudományi Egyetem Általános Állattani és Parazitológiai Tanszéke H-1076 Budapest, Landler Jenő u. 2. SOMOS, Zs. — GRÓF, P. — CSONTOS, F.: Megfigyelések a humán enterális protozoon- és féreg-fertó'zöttségek bőrgyógyászati jelentőségéről ABSTRACT. The occurrence of protozoa and helminth infestations in patients of the Clinic for Skin- and Venereal Diseases of the Medical University of Pécs was studied in a three-year period. 222 patients (37. 4% of the total cases) were found to be infested with parasites. 68% of the patients were affected by protozoa, 30% by helminths and 2% by other parasites. In 70% of the positive cases the number of eosinophils was increased. A különféle - baktériumos, vírusos, gombás és parazitás - fertőzéseknek, mint szenzibilizáló tényezőknek a szerepe jól ismert az allergiás reakciók kialakításában. Ilyen esetekben a fertőzéses háttér feltárása az eredményes terápia alapfeltétele. E tényezők közül a parazitás fertőzések diagnosztikai tevékenységünkben viszonylag kevés figyelemben részesülnek, holott - pl. a chronicus urticaria eseteiben - igen gyakori az előfordulásuk (ANGYAL, 1976 5 BOTOS és SZEEES, 1972). Indokolt volt tehát a protozoon- és féreg-fertőzöttség vizsgálata elsősorban olyan bőrgyógyászati esetek kapcsán, amelyekben felmerült a fertőzéses háttér pathogenetikai szerepének a lehetősége, a bacterialis-mycoticus fertőzések azonban többé-kevésbé kizárhatók voltak. Vizsgálati anyag és módszer A Bőrgyógyászati Klinika 3 éves beteganyagában (19 73-1975) az általános és kiterjesztett góckutatás kapcsán végeztünk parazitológiai vizsgálatokat. Féregpeték kimutatására a flotációs eljárást alkalmaztuk, nehezebb fajsúlyú peték kimutatására igénybe vettük a sedimentatiós eljárást is (flotatiós dúsitó oldatként nátriumklorid és nátriumnitrit telített oldatát használtuk, fajsúly: 1300) (MAKARA, 1966); a protozoonok kimutatására dúsítás nélküli natív vizsgálatot végeztünk, a faecest fiziológiás nátriumklorid oldattal kentük ki. A ke-