Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 11. (Budapest, 1978)

A Dicrocoelium dendriticum fertőzöttség extenzitása és intenzitása Gazda faj Fertőzöttség Ovis musimon muflon Cervus elaphus gímszarvas Capreolus capr. őz Dama dama dámvad Sus scrofa vaddisznó Lepus europaeus mezei nyúl Oryctolagus cuniculus üreginyúl Extenzitás 23/24 3/6 8/22 4/50 2/7 5/348 1/20 Intenzitás 126-2685 1-15 1-22 2-24 8-14 5-65 4 Irodalom KOTLÁN, S, (I9 60): Helminthologie. - Akadémiai Kiadó Budapest, 631 pp. KOTLÁN, S. - KOBULEJ, T. (1972): Parazitológia - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 503 pp. Érkezett: 1977. november 25. Dr. SUGÁR, L. Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vadbiológiai Kutató ÁUomása H-2092 Budakeszi, P.O. Box 13. SUGÁR, L.: A hazai vadon élő kérődzők fonálféreg-fertőzöttségéről, I. ABSTRACT. The paper reports on the occurrence and veterinary importance of three nematode species - Chabertia ovina (Fabricius, 1794), Elaphostrongylus cervi Cameron, 1931, Se tari a cervi (Rudolphi, 1819) - infesting wild ruminants in Hungary. The hosts and extensity of Chabertia ovina infestation are: Capreolus capreolus 72/84, Dama dama 1/34, Cervus elaphus hippelaphus 2/3, Ovis musimon 1/2. This species is the most important pathogenic parasite of the Hungarian roe deer, regarding its frequency and the chronic colitis caused by it. Elaphostrongylus cervi is the most frequent parasite of red deer (extensity:

52%), but it was found both in the roe deer and fallow deer. Setaria cervi, parasitizing the abdominal cavity of the red deer, was observed in the central nervous system of the red deer on six occasions. A Vadbiológiai Kutató Állomáson 1972 óta vizsgáljuk a vadon élő kérődzők parazitózisait. Az élősködők nagy fajgazdagságára való tekintettel egyelőre csak a fontosabbnak tartott fajok esetében végzünk alaposabb - "célzott" vizsgálatokat. E közleményben három kórtanilag jelentősebb Nematoda fajjal kapcsolatos megfigyeléseinket ismertetjük. Fam.: CYATHOSTOMIDAE 1) Chabertia ovina (Fabricius, 1794) Sprehn, 1932 A Chabertia ovina vadon élő kérődzőkben való előfordulását és különösen őzben tapasztalt patogenitását, valamint az élősködő fejlődésének sajátos szezondinamikáját több