Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 10. (Budapest, 1977)

Eredmények Az összesen vizsgált 554 személy közül 390 akut vagy krónikus trichinellosis gyanújával került vizsgálatra. Közülük 82 személy volt klinikai és szerológiai vagy járványtani és szerológiai alapon igazolhatóan a trichinellosis valamelyik stádiumában. A trichinellosis esetek jelentős részét több ízben vizsgáltuk. 150 személy egyéb parazitás fertőzöttség gyanúja miatt került vizsgálatra, de trichinellosis szerodiagnosztikai próbát is Végeztünk náluk. Ebben a csoportban 4 igazolt Echinococcus granulosus fertőzöttség, 25 visceralis larva migrans eset, l'cysticercosis, 8 Trichuris trichiura, 13 Ascaris lumbricoides és 3 Strongyloides stercoralis fertőzöttség szerepelt. Néhány vérminta egyéb természetű klinikai megbetegedésből (mononucleosis inf., egyéb vírusfertőzés, LÖFFLER carditis, febris rheumatica, myositis, tisztázatlan lázas, eoisnophiliával járó állapotok) származott. • 1. táblázat Az elvégzett szerodiagnosztikai vizsgálatok összefoglalása Az alkalmazott szerodiagnosztikai módszer mikroprecipitáció indirekt hemagglutináció komplement kötési reakció Összesen Vizsgált személyek száma 494 386 168 554 Igazolt trichinellosis esetek 82 44 38 82 Specifikusan szeropozitív esetek száma 70 43 38 82 Aspecifikus pozitív esetek száma . • _ S* _ 5 Egy reakcióban pozitív esetek száma 1 12 _ 13 hemagglutináció gátlási próbával negatív Legalább két szerológiai módszer parallel alkalmazásával mind a 82 verifikált eset pozitívnak bizonyult (1. táblázat). Az IHA nagyfokú érzékenységét mutatja, hogy 12 esetet csak ezzel a módszerrel lehetett kimutatni. A MP diagnosztikus hatásfoka az összesített eredmények alapján valamivel alatta marad az IHA-nak, ill. a KKR-nak. A MP és KKR szigorúan specifikusnak bizonyult, az IHA értékelése során viszont néhány esetben nem specifikus pozitívitást is észleltünk a HAG próba negatív eredménye alapján. Nem specifikus IHA pozitívitást 1 strongyloidosis, 1 visceralis larva migrans, 1 mononucleosis infectiosa és 2 tisztázatlan hátterű esetben észleltünk. A trichinellosis akut stádiumában megfigyelt betegeken megkíséreltük ismételt vizsgálatokkal tisztázni,- hogy az alkalmazott szerodiagnosztikai módszerek mennyire használhatók a szerókonverzió dinamikájának a megállapítására (2, táblázat). Legérzékenyebbnek az IHA mutatkozott, mellyel a szerókonverzió már a 2.-4, héten kimutatható. Hasonló arányú pozitívitást MP-val a 3.-5. héttől, KKR alkalmazásakor pedig a-4.-5. héttől lehet kimutatni. Az 5. hét végére mindhárom módszer gyakorlatilag egyformán alkalmasnak látszik a szerekonverzió felderítésére. Az IHA-val kapott titerértékek az akut stádium csúcsán, az 5.-8. héten'igen magasak, elérhetik az 1:540' 000 értéket is. Akut trichinellosisban a titerértékek átlaga 1 : 2 187 (1 : 32 1 : 59 000). A KKR átlagtitere ugyanebben a kategóriában 1 : 320 (1:80 - 1: 2 560). A diagnosztikus titerértéket az IHA tesztben nehéz meghatározni, tapasztalataink szerint akut trichinel-