Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 9. (Budapest, 1976)

a) az erdei (sylvaticus) trichinellosis, amely vadon élő állatokban fordul elő és nincs kapcsolatban az emberrel, ill. a háziállatokkal; ezt CAMERON (1960) "vad" vagy "természeti" trichinellosisnak nevezi; b) a synanthrop trichinellosis, amely az ember környezetében élő állatokban fordul elő (WITENBERG, 1964). Napjainkban már aligha kételkedik bárki is az ember környezetétől függetlenül, a szabad természetben cirkuláló trichinellák létezésében. A helmintológusok egy része azonban helyteleníti a trichinellosisnak az ún. gócbetegségek közé sorolását. Ezek a szakemberek az erdei trichinellosist nem tartják a kérdéses helmintózis önálló formájának. Ennek oka egyrészt a "góc" fogalom különféle értelmezése, másrészt az a felfogás, hogy a helmintózist csupán egyetlen faj okozza. MADSEN (1961) azt írja például, hogy amennyiben a T. spiralis faj ubiquista, a trichinellosissal kapcsolatosan nincs helye olyan megjelöléseknek, mint "focus" vagy "góc". Ugyanakkor ő is megkülönbözteti a trichinellosisnak természeti (natural, sylvatic cycle) és synanthrop (man-made cycle) lefolyását (MADSEN, 1974). SZKRJABIN az Összszövetségi Helmintológiai Társaság egyik ülésén (1963) elhangzott hozzászólásában szintén amellett tört pálcát, hogy a kórokozó ubiquista jellege miatt a trichinellosis nem sorolható a természetes gócbetegségek csoportjába. A véleménykülönbségeknek az az oka, hogy a különféle szerzők egymástól eltérő módon értelmezik a "természetes gócbetegségek" fogalmát. PAVLOVSZKIJ a természetes gócbetegségek csoportjába azokat a betegségeket sorolja, amelyek okozói régmúlt geológiai korszakok óta az embertől függetlenül keringenek a "vadonban" (a természetes környezetben) a vadon élő állatok között. Ezek a betegségek az embert (vagy a háziállatokat) a "vadonnal" történő érintkezés esetén támadják meg. Akik ezt az értelmezést elfogadják, azok a trichinellosist a természetes gócbetegségek csoportjába sorolják. Ok - a fogalom szerzőjéhez hasonlóan - a trichinellosis keringésének biológiai jellegét hangsúlyozzák a természetes biocönozisokban. Mások a trichinellosis keringésének helyhez kötött jellegét húzzák alá, a "góc" fogalmát szűkebben értelmezik, "a fertőző ágens előfordulásának helyét értik alatta addig a határig, ahol a környező területek fertőződése lehetséges" (GRONASEVSZKIJ, 1965). Szerintük, tekintettel a T. spiralis ubiquista jellegére, az általa előidézett helminthosist nem lehet gócbetegségnek nevezni. Ebben az értelemben a vadon élő állatok trichinellosisa valóban nem nevezhető "gócbetegségnek", jóllehet "természeti" jellege vitathatatlan (kórokozója a vad természetben cirkulál). A "góc"-nak azonban van szélesebb értelmezése is. ZSDANOV (19 61) szerint "a góc szót tágabb értelemben is használják, amikor egy helységet, egy járást, vagy éppenséggel egy egész országot jelölnek meg vele, ahol a ragály okozói és az azok terjedését elősegítő tényezők együtt fordulnak elő". A trichinellosis természetes gócbetegség jellegéről vagy ennek hiányáról folytatott vita értelmét veszti, ha elfogadjuk azt a tényt, hogy a trichinellosis okozója nem egyetlen, hanem néhány Trichinella faj, amelyek elterjedési viszonyait egymástól eltérő sajátosságok jellemzik. Az erdei és a synanthrop trichinellosis aetiologiája 130 évig tartotta magát az a nézet, hogy a trichinellosist egyetlen faj, a T. spiralis okozza. Már a múlt század végén észrevették, hogy a trichinellák nem mindig egyformák. KAZARINOV már 1898-ban rámutatott arra, hogy a T. spiralis fajnak különféle "törzsei" léteznek (OZERECKOVSZKAJA, 1968). Az Összszövetségi Helmintológiai Társaság 1958. évi konferenciáján újból felvetették a különféle trichinella-törzsek valószinü létezésének