Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 9. (Budapest, 1976)

Vizsgáljuk meg ezután, hogy milyen mértékben sikerült a Társaság elnökségének - amely kéthavonként rendszeresen ülésezett - megvalósítani az alapszabályzatban lefektetett feladatainkat, azaz társadalmi-tudományos uton elősegíteni, támogatni hazánkban a parazi- tológia fejlődését, figyelembe veve az elmelet es a gyakorlat egységének kialakitasat. A Társaság három évi munkásságát először abból a szempontból nézzük meg, hogy az egyes szakmai rendezvények hogyan szolgálták a tudományos és a gyakorlati célkitűzéseink realizálását. Tevékenységünk középpontjában a részint Budapesten, részint vidéken szervezett rendezvények álltak, amelyek a parazitológiai tudomány szakmai kérdéseinek műhelyeivé váltak. Több ankétunkat a MAE Állatorvosok Társaságának szakosztályaival, a Megyei Állategészségügyi Állomásokkal és a TIT megyei szervezeteivel közösen szerveztük, abból a célból, hogy más egyesületek szakembereinek a figyelmét is felkeltsük a parazitológiai problémák iránt. Rendezvényeink témáit lehetőleg úgy választottuk meg, hogy azok az állatorvosi, orvosi és faunisztikai parazitológia aktuális protozoológiai, helmintológiai és entomológiai problémáihoz kapcsolódjanak, továbbá ismertetésre kerültek a hazai parazitológiai kutatómunka során elért eredmények. Szaküléseink vitafórumot teremtettek az országban elszórtan, különböző munkaterületeken dolgozó parazitológusok számára és tudományágunk ujabb eredményeinek népszerűsítésére is. A kialakult viták hozzájárultak ahhoz, hogy a témakörben kialakulhasson a helyes, korszerű álláspont. Az elmúlt három év folyamán szervezett rendezvényeinket nem fontossági, hanem kronológiai sorrendben fogom ismertetni. 1973-ban az Állatorvosok Társaságával közösen Budapesten a szarvasmarha-hypodermatosisról rendeztünk ankétot, amelyen előadások hangzottak el a hypodermatosis elleni védekezés lehetőségeiről, valamint a hypodermatosis leküzdésének szervezéséről hazánkban. Az ankéton részt vett és felszólalt HIEPE professzor, az NDK Parazitológiai Társaságának elnöke is. Az ankét jelentősen hozzájárult a hypodermatosis elleni tervszerű országos akció meginditásához. Szombathelyen a piroplasmosisról rendeztünk ankétot, amelyen a piroplasmosis történetéről, mai jelentőségéről és az ellene való védekezés szervezéséről esett szó. Ezen az ankéton részt vett és előadást tartott az Akadémia vendégeként PETROVIC akadémikus, belgrádi egyetemi tanár, a Jugoszláv Parazitológusok Társaságának alelnöke és előadást tartott a jugoszláv parazitológiai kutatások helyzetéről. A következő, 1974-es esztendő jelentős évforduló megünneplésének előkészítése jegyében kezdődött. Március 22-én, Társaságunk fennállásának 10. évfordulója alkalmából bensőséges hangulatú ünnepig közgyűlést rendeztünk, amelyen beszámoló hangzott el a Társaság 10 éves tevékenységéről, majd a magyar parazitológia jövőbeni feladatairól. Az ünnepi közgyűlésen került sor a Társaság emlékérmének megalapítására és első adományozására. Elnökségünk a BORSOS Miklós Kossuth-dijas szobrászművész által készített emlékérmet első alkalommal dr. LORINCZ Ferenc professzornak, Társaságunk tiszteleti elnökének adományozta. Ugyanekkor kapták meg 123-an a jubileumi társasági jelvényt azok a hűséges tagtársak, akik legalább 5 éve tagjai a társaságnak, és nem volt tagdíjhátralékuk. Ezután került sor Társaságunk első tiszteleti tagjának megválasztására. A 60. születésnapját ünneplő Ján HOVORKA akadémikust, a Szlovák Tudományos Akadémia Kassai Helmintológiai Intézetének igazgatóját, a Kassai Állatorvostudományi Főiskola parazitológus professzorát, a Csehszlovák Parazitológusok Társasága alelnökét választottuk tiszteleti tagnak. HOVORKA akadémikus tiszteleti tagsága és az erről szóló díszoklevél annak a szoros baráti, szakmai kapcsolatnak a kifejezője, amely a csehszlovák és a magyar parazitológusok között a múltban kialakult, és amelyből a jövőben is jelentős eredmények születhetnek. Végül a közgyűlés határozati javaslatot fogadott el, amelyet elküldtünk az Akadémiának, az Egészségügyi Minisztériumnak, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak, a Kulturális Minisztériumnak és az Oktatási Minisztériumnak. A határozatra kapott válaszokból az derült ki, hogy az illetékes főhatóságok igyekeznek megoldást keresni a felvetett problémákra. A környezetvédelem ma már egyike azoknak a fogalmaknak, amelyek a szakembereket a legszélesebb körben foglalkoztatják, ezért júniusban Körmenden "Környezetvédelem a