Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 9. (Budapest, 1976)

Trichinella-fajok és a trichinellosis synanthrop és természeti biocönozisokban * Dr. Szergej Nyikolajevics BOJEV Kazah Tudományos Akadémia Zoológiai Intézete, Alma-Ata, Szovjetunió "TrichineUa species and trichinellosis in synanthrop and sylvatic biocenoses" - Boev, S, N. - Parasit. Hung, 9_. 9-16. 1976. ABSTRACT. The report surveys the evidences suggesting clear distinction between synanthropic and sylvatic forms of trichinellosis caused by Trichinel­ la spiralis (Owen, 1835) and T. nativa Britov and Boev, 1972, T. nelsoni Britov and Boev, 1972, T. pseudospiralis Garkavi, 1972, respectively. Mor­phological, genetical, ecological, synbiological and zoogeographical analy­sis of the individual TrichineUa species is given. The epidemiological and clinical characteristics of the synanthropic and sylvatic typ e of human trichi­nellosis are also discussed. 1860-ban vált ismertté, hogy az ember is megbetegedhet trichinellosisban. E felisme­réstől egészen az 1950-es évekig folyt a vita arról, hogy mely állatok a trichinellák legfontosabb gazdái, és hogy mely fajok tekinthetők az invázió rezervoárjainak. A kér­dést illetően két, az un. "patkány" (LEUCKART, 1860) és a "sertés" (ZENKER, 1860) elmélet született. A két elmélet képviselői közötti éles vita ma már elsősorban történe­ti jelentőségű, jóllehet a "sertés" elméletnek ma is van bizonyos aktualitása. Az ere­deti Trichinella spiralis (Owen, 1835) fajtól ugyanis újabban néhány rokonfajt különítet­tek el, s közülük egy, a mai, szorosabb értelemben vett T. spiralis éppen a sertés specifikus élősködője (BRITOV és BOJEV, 1972). Az említett két elmélet egyaránt arra a következtetésre jutott, hogy a Trichinella csak az ember környezetében, vagyis az ún. synanthrop biocönozisokban cirkulál, vagy JO­HANSEN és LOGACSEV (1975) megfogalmazása szerint az anthropocönózisokban honos. Az élősködőnek ettől független, a szabad természetben való létezéséről régebben nem esett szó. Ennek bizonyításaként szolgáljon egy idézet a német LEISERINGtől (1865), aki szerint ". . . ha kiírtjuk a patkányokat, megszüntetjük a trichinellosist is". Mindazonáltal a trichinellosis-kutatásnak e korai szakaszában is történtek utalások ar­ra, hogy a trichinellák vadon élő állatokban is előfordulnak. Századunk negyedik évtize­déig sok erre utaló megfigyelés halmozódott fel. Nyilvánvalóvá lett, hogy a trichinel­lák nem csupán az anthropocönózisoknak, hanem a szabad természet biocönózisainak is tagjai. Mi több, bebizonyosodott, hogy a Trichinella ez utóbbiakban gyakrabban fordul elő. Ezen az alapon PAVLOVSZKIJ (1948), a természetes gócbetegségekről szóló elmé­let megalapítója, a trichinellosist is besorolta (egyelőre még csak feltételesen) az un. természetes gócbetegségek csoportjába. Számos kutató munkássága alapján bebizonyosodott, hogy a trichinellosisnak két, jár­ványtanilag különböző alakja létezik: * Előadás a Magyar Parazitológusok Társasága ankétján Kecskeméten, 1976. szeptem­ber 15-én.

Next

/
Thumbnails
Contents