Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 9. (Budapest, 1976)

Trichinella-fajok és a trichinellosis synanthrop és természeti biocönozisokban * Dr. Szergej Nyikolajevics BOJEV Kazah Tudományos Akadémia Zoológiai Intézete, Alma-Ata, Szovjetunió "TrichineUa species and trichinellosis in synanthrop and sylvatic biocenoses" - Boev, S, N. - Parasit. Hung, 9_. 9-16. 1976. ABSTRACT. The report surveys the evidences suggesting clear distinction between synanthropic and sylvatic forms of trichinellosis caused by Trichinel la spiralis (Owen, 1835) and T. nativa Britov and Boev, 1972, T. nelsoni Britov and Boev, 1972, T. pseudospiralis Garkavi, 1972, respectively. Morphological, genetical, ecological, synbiological and zoogeographical analysis of the individual TrichineUa species is given. The epidemiological and clinical characteristics of the synanthropic and sylvatic typ

e of human trichinellosis are also discussed. 1860-ban vált ismertté, hogy az ember is megbetegedhet trichinellosisban. E felismeréstől egészen az 1950-es évekig folyt a vita arról, hogy mely állatok a trichinellák legfontosabb gazdái, és hogy mely fajok tekinthetők az invázió rezervoárjainak. A kérdést illetően két, az un. "patkány" (LEUCKART, 1860) és a "sertés" (ZENKER, 1860) elmélet született. A két elmélet képviselői közötti éles vita ma már elsősorban történeti jelentőségű, jóllehet a "sertés" elméletnek ma is van bizonyos aktualitása. Az eredeti Trichinella spiralis (Owen, 1835) fajtól ugyanis újabban néhány rokonfajt különítettek el, s közülük egy, a mai, szorosabb értelemben vett T. spiralis éppen a sertés specifikus élősködője (BRITOV és BOJEV, 1972). Az említett két elmélet egyaránt arra a következtetésre jutott, hogy a Trichinella csak az ember környezetében, vagyis az ún. synanthrop biocönozisokban cirkulál, vagy JOHANSEN és LOGACSEV (1975) megfogalmazása szerint az anthropocönózisokban honos. Az élősködőnek ettől független, a szabad természetben való létezéséről régebben nem esett szó. Ennek bizonyításaként szolgáljon egy idézet a német LEISERINGtől (1865), aki szerint ". . . ha kiírtjuk a patkányokat, megszüntetjük a trichinellosist is". Mindazonáltal a trichinellosis-kutatásnak e korai szakaszában is történtek utalások arra, hogy a trichinellák vadon élő állatokban is előfordulnak. Századunk negyedik évtizedéig sok erre utaló megfigyelés halmozódott fel. Nyilvánvalóvá lett, hogy a trichinellák nem csupán az anthropocönózisoknak, hanem a szabad természet biocönózisainak is tagjai. Mi több, bebizonyosodott, hogy a Trichinella ez utóbbiakban gyakrabban fordul elő. Ezen az alapon PAVLOVSZKIJ (1948), a természetes gócbetegségekről szóló elmélet megalapítója, a trichinellosist is besorolta (egyelőre még csak feltételesen) az un. természetes gócbetegségek csoportjába. Számos kutató munkássága alapján bebizonyosodott, hogy a trichinellosisnak két, járványtanilag különböző alakja létezik: * Előadás a Magyar Parazitológusok Társasága ankétján Kecskeméten, 1976. szeptember 15-én.