Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 8. (Budapest, 1975)

Az eredményeket a fertőzés szakaszai szerint tekintve: egy-egy esetet kivéve az intestinalis fázisban gátlást nem észleltünk; jelentős fokú migrációgátlás mutatkozott a 2838. nap táján, sőt a krónikus szakban vizsgált csoportban is, tehát lényegében a muscularis fázisban (1. ábra). k 8 12 16 20 24 28 32 36 INFEKCIO/10 lárvcvc / 1. ábra Macrophag migratio dinamikája patkány experimentális Trichinella spiralis fertőzése során Feltűnő, hogy az intestinalis szakaszban, valamint a kontroll állatokban is, több esetben az antigén stimuláló hatást gyakorolt a migrációra. Ezt a jelenséget külön is vizsgáltuk. Nem fertőzött patkányok (Ni_3) lépsejtjeinek migrációjára a MLA 1:100, 1:200 és 1:400 arányú hígításai értékelhető serkentő hatást gyakoroltak az antigénmentes médiumhoz (K) képest (1. táblázat). Egy másik kísérletben normál (N^_2Í és fertőzött (Fj_^) állatok lépéből izolált sejtek migrációját hasonlítottuk össze antigénmentes tápfolyadékban. A fertőzött patkányok lépsejtjei általában szignifikánsan fokozott migrációt mutattak a kontroll állatok sejtjeihez viszonyítva (2. táblázat). A muscularis szakban, a fertőzés 30-40. napja között észlelt gátlás specifikus voltának igazolására öt esetben végeztünk indirekt tesztet. Ebben a vizsgálatsorozatban a fertőzött, ill. a kontroll állatok mesenteriális nyirokcsomóiból nyert, a macrophagoktól üvegfelületen "letapasztással" megtisztított lymphocytákat részint MLA-t, részint élő lárvákat tartalmazó MEM f 5% FCS tápoldatban tenyésztettük. A kultúrák supernatansait normál patkány lépfragmenteken tesztelve a lymphocyták MIF termelése igazolható volt: a MI értékek 60-75% között mozogtak. Az antigénként élő lárvákat tartalmazó kultúrák erősebb gátlást adtak, mint a MLA-nel tenyésztettek.