Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 8. (Budapest, 1975)
Az egyszerű szedimentációs eljárás (amely lényegét tekintve petemosás) előnye, hogy a peték élő, torzulatlan állapotban maradnak. A miracidium csillószőreinek mozgása és a lángsejtek aktivitása az ilyen eljárásokkal nyert készítményekben nagy nagyítással rendszerint jól megfigyelhető. Az egyszerű szedimentációnak ugyancsak sokfajta változata van. A szedimentáció és a centrifugálás kombinációján alapuló módszer szintén magas diagnosztikai hatásfokkal használható (1). Valamennyi egyszerű szedimentációs módszer 10-15 g vagy több széklet felhasználását igényli. A nagyobb mennyiségű faeces a diagnosztikai biztonságot növeli, de a gyakorlatban az anyagbeküldés problémái és a készítmények számának növekedése miatt hátrányt jelent. Az egyszerű szedimentációs eljárás előnyeit továbbfejleszti a miracidiumbűjtatás (4), amely a petéből kibújt embryo kimutatására szolgál, így a pete élő állapotának abszolút bizonyítékát adja. Az eljárást diagnosztikai, illetve experimentális módszerként hazai szerzők (BANKI, Gy., ZOLTAI, N. , ZOLTAI, L. ) x már a hatvanas években alkalmazták. A miracidium aktiválásában, a laboratóriumi eljárásban és természetes terjedési körülmények között is alapvető tényezők a széklet felhígulása (az osmoticus nyomás csökkenése), a fényhatás, illetve a megfelelő hőmérséklet. Ezek közül a hőmérséklet ingadozása kisebb jelentőségű (5). A miracidiumok kibújása egy vagy néhány óra alatt következik be. Területi kísérletek tanúsága alapján a. kibújás kezdő és befejező időpontja a széklet konzisztenciája szerint változik (6). Saját vizsgálatainkban standard laboratóriumi körülmények között sem azonos időben következett be a miracidiumok kibújása. A kibújt miracidiumok sötét látótér előtt, lupéval vizsgálva, mint világos, gyorsan, 690-750 cm/óra sebességgel körbenúszkáló testecskék láthatók. A kibújás időpontjának bizonytalansága a leolvasásban nehézséget jelent, bár a szabadonúszó periódus rendszerint mintegy 16 óráig is eltart. Az előzőekben ismertetett módszerekkel nyert tapasztalatok után a pete élő vagy elhalt állapotának meghatározására a miracidiumbújtatási eljárás általunk kifejlesztett módosítása bizonyult a legalkalmasabbnak. Módszer Az eljárás első fázisa megegyezik a miracidiumbűjtatás petemosási szakával. A második lépésben a változtatás csak a hűtés időtartamának meghosszabbításából áll. A módosítás lényegét a harmadik szakasz nyújtja, a lárva pozitiv hydro-, thermo- és phototaxisának jobb kihasználásával. Az eljárás menete a következő: 3-4 g székletmintát 3040-szeres mennyiségű fiziológiás konyhasóoldattal feltöltünk. A durvább alkatrészek eltávolítására a szuszpenziót szitán átszűrjük. Az átszűrt folyadékot ülepítő pohárba öntjük, majd fiziológiás konyhasóoldattal addig mossuk, amíg a felülúszó tiszta nem lesz. Kevés kivételtől eltekintve háromszori mosást alkalmaztunk, egy-egy ülepedési periódus időtartamát 40 percben határoztuk meg. A felülúszó leszívását az üledék feletti szintig vizlégszivattyúra szerelt hasas kihúzott pipettával végeztük. (A dekantálás ellenőrzésére magas petetartalmú széklet vizsgálatakor a felülúszó folyadékot pipettázás után teljes mennyiségben lecentrifugálva megállapítottuk, hogy ilyen időtartamú ülepítés mellett a leszívatás peteveszteséget nem okoz. ) Az utolsó mosófolyadék leszívása után az üledéket 4°C-os, „előhűtött, kis mennyiségű csapvízzel öntjük fel, majd a poharat fóliával lefedve 16-18 órán át hűtőszekrényben állni hagyjuk. Ezután a felülúszót az üledék feletti szintig leszívjuk, majd az üledéket kevés kézmeleg csapvízzel felöntve, a poharat 2 órára X BÁNKI, Gy. - ZOLTAI, N. - ZOLTAI, L. (1960): Vizsgálatok a schistosomiasis hazai terjedési lehetőségére vonatkozóan. - Előadás az OKI tudományos ülésén. 1. kép: Károsodott Sch. mansoni pete 2. kép: Érett, élő miracidiumot tartalmazó Sch, mansoni pete 3. a), b) kép: Sch. mansoni peték, a miracidium különböző mozgási szakaszaiban 38
