Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 8. (Budapest, 1975)

A hólyagférgekkel legfertőzöttebb állatfaj hazánkban a sertés, A mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji sertésállomány echinococcus fertőzöttségének a mertéke azonban egymástól élesen különbözik. Amíg ugyanis a háztáji állományban az ország különböző részein a fertőzöttség elterjedése 10 és 50% között váltakozik, addig a szocialista mezőgazdasági üzemek nagy többségében, de különösen ott, ahol a mezőgazdasági nagyüzemek már iparszerűen termelnek és az ebet, az Echinococcus granulosus végleges gazdáját, a telepen nem tűrik meg, gyakorlatilag alig van echinococcosis. Erős fertőzöttséget néha mezőgazdasági nagyüzem sertésein is meg lehet állapitani. Az utólagos vizsgálat azonban a legtöbbször kideríti, hogy a fertőzött állatok valójában a szövetkezet tagjainak a háztáji állományából származnak, csak a nagyüzem ezeket a maga nevén értékesítette. Ez a szokás terjedőben van, s esetenként értékelési zavarokat is okoz. A több évre vonatkozó elterjedési adatok arra utalnak, hogy a háztáji sertésállomány fertőzöttségi foka is csökken. Ennek a tényszerű bizonyitása azonban nehéz, mivel a vágóhídi adatok főleg a mezőgazdasági nagyüzemekből kikerülő sertések fertőzöttséget mutatják. A háztáji állományok fertőzöttségi fokára - a vágások ellenőrzésének hiánya miatt - csak kislétszámú vizsgálat eredményéből tudunk következtetni. Az utóbbi évek tapasztalata szerint 6-9 milliós sertésállományunknak hozzávetőlegesen a fele a háztáji gazdaságokban él s ez az arány csak lassan fog a szocialista szektor javára eltolódni. Ezért a háztáji sertések fertőzöttsége az echinococcosis elleni védekezés egyik legfontosabb kérdése marad ezután is. Nehezíti az echinococcosis elleni védekezést a hazai ebtartás terjedő tendenciája is, A hazánkban tartott ebek száma évente kb. 7-10%-kal növekszik, s jelenleg meghaladja az 1.1 milliót. Meg kívánom említeni, hogy vannak országok, mint pl. Bulgária, ahol a háztáji sertésállomány szintén jelentős. Ebben az országban azonban az ebek számát központi intézkedéssel rendkívül radikális módon lecsökkentették. A Német Demokratikus Köztársaságban viszont, ahol viszonylag kevés sertést tartanak a háztáji gazdaságok, a háztáji sertéseket csak vágóhidon szabad levágni, s a tulajdonos az állatot csak állatorvosi húsvizsgálat után kapja vissza. Mindkét módszer eredményes, amint azt az echinococcosis jelentős csökkenéséből meg lehet állapítani. A hólyagférgességnek a hazai háztáji sertésállományban tapasztalható nagymértékű előfordulása összefügg az állattartók tájékozatlanságával is. Ma még általánosnak mondható a szokás, hogy házi vágáskor a fogyasztásra alkalmatlannak ítélt részeket, s ezek között a májból vagy az egyéb belső szervekből kimetszett echinococcus tömlőket a közelben ólálkodó ebnek adják. E szokáson a közelmúlt években sok tízezer felvilágosító plakáttal igyekeztünk változtatni. Mégis a háztáji sertésállomány fertőzöttségének foka csak lassan csökken. Az állattartók felvilágosításán kívül az ország egyes körzeteiben kísérletet tettünk a házivágások ellenőrzésének a szakszolgálat által történő megszervezésére is. Ez azonban mind a múltban, mind a jelenben nagy nehézségekkel jár. Mint ismeretes, 1956-ban megszűnt a házi sertésvágásokra vonatkozó bejelentési ill. engedélyeztetési kötelezettség. Ma az állatorvos nem is tudja, hogy ki és mikor vág sertést. De ha tudná, akkor sem lenne képes arra, hogy a jelenleg még nagyszámú házi sertésvágásnál időben megjelenjen a sokszor rossz útviszonyok, a tanyai települések, a sertésvágásoknak az év bizonyos időszakára való koncentrálódása stb. miatt. Mivel az említett okok miatt az állategészségügyi szolgálat a házivágások ellenőrzését egymagában megoldani nem tudja, más módszereket is kipróbáltunk. Egyes kísérleti területeken pl. a levágott sertéseket e célra betanított segéderők vizsgálták meg és a fertőzött szerveket ők semmisítették meg. Egy másik módszer a fertőzött májakat meghatározott helyen beszolgáltató állattulajdonosok jutalmazása volt. Ezek a módszerek azonban ban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, s így az általános bevezetésükre nem is került sor. —. Milyen lehetőségeink vannak az ebek echinococcus fertőzöttségének a csökkentésére? A kutyák számának a bolgár példa szerinti radikális csökkentését Magyarországon nem tartjuk járható útnak. Kormányzatunk ugyan megfelelő adópolitikával már csökkenteni igyekszik az ebek számát, de a tapasztalat szerint ez a módszer nem kellő hatékonyságú.