Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 7. (Budapest, 1974)
sel szembeni ellenállóképessége nem, vagy csak kis mértékben fokozódik, s az eredmények az antigén adagjának a növelésével sem javíthatók (THORSON, 1963; DENHAM, 1969 és saját megfigyelés). Eelmerül az a kérdés, mi az oka annak, hogy az immunogén tényező feltűnő aktivitása látszólag maguknak az élő férgeknek a jelenlétéhez kötött? Megokoltnak érezzük azt a feltételezést, hogy fiziológiás viszonyok között a nippostrongylusok nemcsak megfelelő specificitású immunogén anyagokat termelnek, hanem egyéb tényezőket is, amelyek aktiváló vagy adjuváns hatásuk révén, esetleg valamilyen egyéb mechanizmus alapján rendkívül jelentős szerepet tölthetnek be az immunogén hatás érvényesülésére vezető folyamatban. Ezek a tényezők in vitro körülmények között valószínűleg könnyen lebomlanak vagy inaktíválódnak, aminek folytán az antigén többé-kevésbé elveszti immunogenitását . Ennek a feltételezett tényezőnek a felderítése további vizsgálatokat igényel . Irodalom DENHAM, D.A. (1969): Secretion of. metabolic antigen by Nippostrongylus brasiliensis in vitro - J. Par., 55 « 676677. HURLEY, P.J. (1959): Immunization threshold in laboratory rats given a small initial infection of Nippostrongylus muris - Proc. Helminth. Soc . Wash. 26. 91-96. JARRE TT , E.E.E. - JARRETT , W.P.H. - URQUHART , G.M. (1966): Immunological unresponsiveness in adult rats to the nematode Nippostrongylus brasiliensis induced by infection in early life - Nature, 211 . 1310-1311. KASSAI, T. - AITKEN, I.D. (1967): Induction of immunological tolerance to Nippostrongylus brasiliensis infection - Parasitology, 57. 403-418. MITCHISON, N.A. (1964): Induction of immunological tolerance in two zones of dosage - Proc. Roy. Soc. B. 161 . 275292 .
