Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 7. (Budapest, 1974)

immunreakció kiváltásához tehát a Nippostrongylus antigéneknek mintegy 200 hím és 200 nőstény féreg által megtermelt mennyiségét alkalmazzák.A primer immunreakció hatására a férgek túlnyomó része a patkányból kilökődik, és a gazdaállatban kialakuló specifikus védettség megakadályozza, vagy legalábbis szembetűnően korlátozza a szekunder fertőzésből származó paraziták kifejlődé sét . Ivarérett unisexualis nippostrongylus - populációk duodenumba történő átültetésével OGILVIE (1965) kimutatta,hogy a recipiens patkányok már 10 nőstény féreg transplantációjával védetté tehetők az újrafertőzéssel szemben, s hogy a hím férgek immunogén hatása gyengébb, mint a nőstényeké. Tíz nőstény egyednél kisebb nippostrongylus-populációk immunogén hatását azonban még nem vizsgálták, mint ahogy arról sincsenek kísérleti tapasztalatok, hogy a férgeknek mennyi ideig kell a gazdában tartózkodniuk ahhoz, hogy immunogén hatásukat kifejthessék. Ezért célul tűztük ki az immun védettság kiváltásához szükséges legkisebb féregszámnak és a fertőzöttség legrövidebb időtartamának a megállapítását külön a hím és a nőstény nippostrongylusokra vonatkozóan. Ismertetendő vizsgálataink eredményei azt bizonyítják, hogy már egyetlen Nippostrongylus is képes immunitást kiváltani a patkányban . Anyag és módszer A vizsgálatokat zárt tenyészetből származó CPY fehér patkányokon végeztük. Mivel a lárvafertőzésből kifejlődő ivarérett férgek számát és ivarát az élő gazdában nem lehet pontosan megállapítani, a patkányok immunizálását donor gazdák vékonybeléből izolált 8 napos hím és nőstény nippostrongylusokkal végeztük, amelyeket csökkenő számban OGILVIE (1965) módszere szerint ültettünk át Nembutal-narkózisban laparotomizált recipiensek duodenumába. Az átültetett férgek jelenlétének, vagyis az immuno-