Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 6. (Budapest, 1973)

in the lungs when, from day 5 after infection, migration via thoracic duct lymph was impossible due to obstruction or drainage. This suggests an alternative route of mig­ration of D . filaria-larvae to the lungs, probably via the portal system. Examples are given indicating that the thoracic duct drai­nage in small and laboratory animals might have relevant implications in experimental parasitology. Autoref. (Állatorvostudományi Egyetem Helmintológiai Laboratóriuma, 1077 Budapest, Rottenbiller u. 50.) KASSAI, T. - SZEPES, G. - REDL, P.: Antithymocyta savó (ATS) immunosupressiv és lymphotoxicus hatása közötti összefüggés vizsgálata Nippostrongylus brasiliensisszel fertőzött pat­kányban (On the relationship between immunosuppressive and lymphotoxic effect of antithymocyte serum /ATS/ in rats in­fected with N. brasiliensis) Magyar Állatorvosok Lapja 26. 679-686. 1971. 4 Tab., 22 Lit. A szerzők nyúl anti-patkány antithymocyta savó (ATS) supressiv hatását vizsgálták 150 patkányon a N. brasiliensis-szel szembe­ni primer és szekunder immunreakcióra. 3x1 ml intraperitoneáli­san adott ATS hatására 50-ből 34 patkányban korlátozódott a primer reakció (elmaradt a féregpopuláció zömének kilökődése), 21-ből 10-ben pedig a szekunder reakció (jelentős számú féreg meg tudott telepedni). Az ATS-kezelés 53-74 %-0s lymphopeniát okozott valamennyi kezelt csoportban, a lymphopenia foka és az immunosupressio mértéke között azonban nem lehetett törvénysze­rű összefüggést kideríteni. A szekunder reakciónak ATS-kezelés­sel kiváltható részleges depressziója alapján arra következtet­nek, hogy a féregkilökődési folyamatban szerepet játszanak az immunitás sejthez kötött tényezői. Ezt a szerepet azonban nem lehet közvetlenül a peripheries vér lymphocytálnak tulajdoní­tani . 290

Next

/
Thumbnails
Contents