Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 6. (Budapest, 1973)

ságának érdemi tárgyalása nem lehet ezúttal feladatom. Legyen szabad mégis BUDAY Kálmán és REGÖL

Y MÉREI Gyula méltatásaira támaszkodva elmondanom, GENERSICH egyike volt azoknak, akik elsőként ismerték fel, hogy a szervezet reakciója döntő valamely fertőzés kifejlődésében. Ezzel az immunológiai felfogás egyik előfutára volt . KOCH és BOLLINGER referátumához való hozzászólásában (1890) korát messze megelőzve kifejtette, hogy az ember és a szarvasmarha tuberkulózisa közeli rokon, de két egymástól alapjában különböző betegség . A trichinellosisszal kapcsolatos dolgozataival vált GENERSICH a parazitológia egyik jelentős magyar kutatójává. Más betegségben elhunyt egyének boncolásakor az izomzatban 1867-ben és 1891-ben talált izomtr

ichinelIákat, így hazánkban először ő ismerte fel ezt a parazitás betegséget és a patkányok közvetítő szerepét. Kolozsvárott megvizsgált szürke patkányokban 5*4 %-oa trichinella-fertőzöttséget állapított meg. Az egyes állatfajok eltérő fogékonyságát az izomtrichinellák megtelepedése iránt azok béltartalmának kémhatásával hozta kapcsolatba. Kísérletei szerint a rendkívül könnyen fertőződő házinyúl vékonybéltartalma mindig, az emberé, patkányé és egéré gyakran, főként éhezés után lúgos hatású. A madarakban, elsősorban a kacsában, csak béltrichinellák fejlődnek; a vékonybél tartalma itt savas kémhatású (1891).Azt is megállapította, hogy a fertőzés iránt fogékony gazda-állatokban a béltrichinellák hosszú ideig maradnak a vékonybélben, a kevésbé fogékony kutyában és az immúnisnak mondható házikacsában viszont a férgek már a második napon a vastagbélbe vándorolnak és innen a 6-7. napon távoznak. Egyetemi előadásai magas színvonalúak voltak, kórbonctani bemutatásai maradandó emlékként éltek tanítványaiban. BUDAY Kálmán szerint "Fokozta előadásainak értékét az is, hogy orvosi gyakorlata által egyesítette magában a klinikusoknak a betegségek tünetei iránt kifejlődő érzékét a boncoló orvos mélyenlátásával" .