Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 6. (Budapest, 1973)

egy oldalról a víz határolja, míg a többi irányban a műutakon és a vasúti töltésen túli intenzív művelés alatt álló mezőgazdasági területek és sűrűn beépített települések szabnak határt a természetes élőhelyeknek. Érthető, hogy az említett körülmények következtében nincsen bázisa az újranépesülésnek.Bizonyos, hogy az áradások kritikus periódusait a cickányfélék (Sorex- és Heomys-fajok) és a törpeegér (Micromys) vészelik át viszonylag kevesebb veszteséggel. A cickányok a nedvesebb és átázott talajon sem könnyen pusztulnak el, ha elég táplálékot találnak; a törpeegér pedig jól kapaszkodik a magas nádra, ahol a talajtól egy méternél is magasabbra épített fészkében könnyen menedéket talál. A víz visszahúzódása után ennek a néhány kisemlősfajnak életbenmaradó egyedein természetesen az e fajokhoz legjobban ragaszkodó bolhafajoknak van legtöbb lehetőségük a fennmaradáshoz. Minden bizonnyal az elmondottakkal magyarázható a Velencei tónál tapasztalt fajszegénység és a cickányfélék specifikusriak mondható bolhájának uralkodó előfordulása. SZABÓ, 1.; Siphonapte'rological Status of Kisbalaton and Western Foreshore of Lake Velence The Parasitological Staff of the Hungariar

( Natural History Museum has been examining the external and internal parasites of wild vertebrates living in Hungary from faunistical, systematical, ecological and coenological points of view for more than a decade. Accordingly they visit with particular care nature preservation areas where animals can be found nearly in their original environment and composition even today. So, among others, they organized collections also in the Kisbalaton and lake Velence reservations.The author examined the fleas collected from these two territories .This paper shows in Tables 1-4 the number of hosts and their fleas, the sexual rate of the latter, the percentage of infection and the cases of co-inhabit ing flea species par different host. It is stated that thoung the number of fleas collected at the Kisbalaton is hardly half of that at Lake Velence and though the percentage of infection is also lower, the former is considerably richer in species, notwith-