Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 6. (Budapest, 1973)
rehajtás után életükben először találkoznak Monieziacysticer— coidokkal. E helmintózis járványgörbé jét a június közepén-június végén kulmináló csúcs jellemzi. A görbe felhágó szára meredek, leszálló szára megnyúlt, enyhén lejtő. A görbének e sajátos jellegét lényegében három tényező határozza meg: hazánk juhtartási és juhtenyésztési viszonyai (téli bárányozások, legeltetési idény április közepétől novemberig), a meteorológiai tényezők és feltehetőleg a juhok fertőzés iránti fogékonysága (immunitás, korral járó védettség). A tavaszi legelőre a monieziosis iránt megnyilvánuló fogékonyság szempontjából háromféle kategóriájú állatok kerülnek: kifejlett juhok, amelyek életük folyamán ismételten fertőződtek Moniezia-cysticercoidokkal, s ennek következtében immúnisak (koruknál fogva védettek?) a monieziosis sal szemben; növendékállatok, amelyek az előző legeltetési idényben fertőződtek Moniezia-cysticercoidokkal , s többségük közben olyan immunitásra (korral járó védettségre?) tett szert, amely teljes féregmentességet biztosít, kisebb részük pedig enyhén fertőzött; továbbá fogékony bárányok, amelyek életükben még nem legeltek, következésképpen Moniezia-cysticercoidokkal még nem találkoztak. A monieziák köztigazdái - a páncélos atkák - teljesen aktívakká április végén-május elején lesznek. Az állatok tömeges fertőződése Moniezia-cysticercoidokkal ettől az időponttól kezdődik. A kifejlett állatok béltraktusában immunitásuknál (korral járó védettségüknél?) fogva nem alakulnak ki ivarérett galandférgek. Az előző évben már legelt növendékállatok egy részének bélcsatornájában a cysticercoidok kisebb százaléka ivarérett galandféreggé fejlődhetik. Azonban az általuk termelt peték száma jelentéktelen, így jelentős szerepet a monieziosis járványtanában az adott legelőn nem játszanak. A bárányok vékonybelében a bejutott cysticercoidokból galandférgek tömegei fejlődnek ki, amelyek június második felétől kezdve a peték óriási mennyiségét termelik (a járványgörbe csúcsa). Tehát az atkák újabb generációi számára a Moniezia-oncosphaerákkal történő fertőződés forrását mindig a tárgyévben elő— 16
