Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 6. (Budapest, 1973)

beavatkozások szervezésében tehát mindig a kérdéses parazitózisnak a helyi körülmények formálta járványtanából kell kiindulni . A parazitozisok jó részének hazai járványtani viszonyait ismerjük, így ezek ellen már korszerű módon, hatékonyan tudunk védekezni. E parazitozisok közül néhány, a gyakorlatban igazolt példa alapján szeretném megmutatni, hogy hazánk viszonyai között az üzemi, a körzeti, a járási állatorvos, vagy a megyei állategészségügyi állomás hogyan szervezheti meg működése területén a leküzdésükre irányuló tevékenységét. Fasciolosis Hazánk számos vidékén vannak olyan legelők, amelyeken a legelő kérődzők között súlyos fasciolosis-endémiák léphetnek fel.E legelőkön ugyanis megvannak mindazok a tényezők, amelyek a fasciolosis okozójának,a Fasciola hepaticá

nak a fejlődéséhez szükségesek. Mindamellett hazánk klimatikus viszonyai között e helmintózis elhullásoktól kísért, súlyos klinikai tünetekben megnyilvánuló bántalom formájában csak időszakosan mutatkozik,amikor a megszokottól eltérő, bőséges nyári csapadék kedvez az élősködő tömeges elszaporodásának . Az élősködő fejlődési formái sem szabadon, sem a köztigazdában nem vészelik át hazánk száraz kontinentális telének a viszontagságait; a nem fertőzött közt igázda-csigáknak is csupán egy kis része telel át. így a tárgyévi fasciolosis okozói egy adott legelőn a lappangóan fertőzött állatok. A lappangóan fertőzött állatok ürülékével a legelőre jutott Pasciola-peték embryonalis fejlődésének májustól kezdve mindjobban kedveznek a meteorológiai viszonyok, ezért a folyamatosan kikerülő petékben az embryonalis fejlődés mindjobban felgyorsul és egyenletessé válik. Ennek az lesz az eredménye, hogy május hó folyamán, valamint június első napjaiban legelőre került petékből tömegesen június második felében, június vége felé rajzanak ki a miracidiumok.