Dr. Holló Ferenc szerk.: Parasitologia Hungarica 4. (Budapest, 1971)

a teljes vagy a megközelítőleg 100 %-os hatékonyságot reprezentálja, a feketéből a fehér felé való átmenetnek két fokozata a kb. 85, ill. 65 %-os hatékonyságot, a teljesen fehér szin a hatástalanságot vagy a gyenge hatást jelenti. A körcikk legszélesebb részén a teljesen kifejlett, ivarérett férgek elleni hatékonyság mértéke olvasható le, a kör középpontjához fokozatosan közeledve pedig a fiatal, éretlen férgek, ill. a késői, 4. és 5. stádiumu lárvaformákra kifejtett gyógyszerhatást ábrázolom. Miként az 1. ábrá

ból leolvasható, a fenotiazin iránt legérzékenyebb a Haemonchus és az Oesophagostomum, legkevésbé - a trichostrongylidák közül - a Nematodirus és a Cooperia. A kör középpontja körüli mezők valamennyi féreg-genus esetében fehérek, jeléül annak, hogy a fenotiazinnak nincs vagy alig van praeimaginalis hatása, vagyis a lárvák és az éretlen férgek ellenállnak neki. Éppen a fenotiazin hátrányos tulajdonságai miatt irányult a gyógyszerkutatók figyelme az elmúlt másfél évtizedben uj , modern anthelmintikumok felé. A 20-25 évig szinte egyeduralkodó fenotiazint "utódai" követték. Ezek nagyobb része a szerves foszforvegyületek és az imidazol-származékok közé tartozik. A szerves foszforkészitmények kétségkivül rendelkeznek jelentékeny endoparazita-ellenes tulajdonsággal. De ami a trichostrongylidákra való hatásukat illeti, pl. az egyik legrégebbi organofoszfát,a triklórfon (= magyar Ditrifon, német Neguvon) szinte kizárólag a Haemonchus és Bunostomum ellen mutat kiváló aktivitást 50 mg/kg-os adagban (10 %-oe oldatban applikálandó), 75-80 mg/kg-os adagja némileg már a többi faj ellen is hatékony, de ennek a toxicitása már nagyon variábilis. Ezenkivül figyelmet érdemel az a körülmény, hogy a triklórfonos kezelést számos megszorításhoz kötik. A toxicitás csökkentésére végzett molekulamódositás révén az antikolineszteráz-aktivitást sikerült redukálni. Igy jöttek létre a többi között a kumarinozott és a naftálozott foszfonátok

. amelyek a szerves foszforsavészterek közül a legsikerültebb, egy ideig széles körben használt