Dr. Holló Ferenc szerk.: Parasitologia Hungarica 3. (Budapest, 1970)
banforgó származékok az immunitás kifejlődését nem biztosítják, ilyen természetű hasznosítás esetén nem alkalmazhatók. Az élethossziglan tartó folyamatos gyógykezelés ez esetben viszont nem jöhet számításba, egyrészt gazdaságilag előnytelen volta, másrészt a tojástermelés mennyiségi mutatóira gyakorolt kedvezőtlen hatása következtében (STEPHENS és BARNETT, 1967). Ezek szerint a továbbtenyésztésre szánt és a tojó állatok védelme továbbra is immunitásuk kialakitása, azaz a régi tipusu coccidiostaticumok alkalmazása révén lehetséges. Ez a szükségszerűség azonban semmiképpen nem annullálja az ujtipusu coccidiostaticumok bevezetésének indokát annál is inkább, mert ezeknek az alkalmazásából adódó előnyök sokszorosan kompenzálják a többszintű gyártásból adódó hátrányokat. Ugyancsak reménykeltők SIEGMAN (1969) vizsgálatai is, amelyek szerint az eltérő hatásmechanizmusú coccidiostaticumok megfelelő időben való kombinált alkalmazása révén, laboratóriumi viszonyok között immunitás alakult ki. Az előadottak végső konklúziójaként meg kell állapitanunk, hogy a coccidiostaticumok felfedezése terén az elmúlt negyedszázadban elért óriási eredmények ellenére a baromfi-coccidiosisok elleni védekezés még ma sem tekinthető megoldottnak. Ennek oka feltételezhetően abból az egyoldalú szemléletből adódik, amely a probléma abszolválását kizárólagosan gyógyszeres uton tartja lehetségesnek olérni. VERSÉN YI, L.: The Comparative Evaluation of Coccidiostatics Therapeutic and prophylactic value of coccidiostatica on sale during the last 25 years has been discussed. Immunogenic effect of the „earlier type" coccidiostatics (sulphonamides, nitrophurane dérivâtes, Nicarbazin, Zoalen, Amprolium, etc.) was considered as a factor of basic importance at the initial stage of industrial" poultry production. The use of the „recent type" coccidiostatics (buquinolate , methylbenzoquate, metichlorpindol ,